Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munka-viszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó helytelenül gondolja, ugyanis a kivét után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót ebben az esetben is meg kell fizetni.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Érinti valamilyen módon a 2023. július 1-jén hatályba lépő 205/2023. Korm. rendelet a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határt? Amennyiben igen, akkor az osztalék elfogadása vagy a kifizetés dátuma számít?
Részlet a válaszából: […] A 205/2023. Korm. rendelet kizárólag az Szja-tv. 65. szakasza alá tartozó kamatjövedelmeket érinti. A vállalkozásból kivont jövedelemre, valamint az osztalékra továbbra is vonatkoznak a szociálishozzájárulásiadó-alap maximumára vonatkozó szabályok.A kérdéssel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése érelmében szociálishozzájárulásiadó-alapot képez. Így az e körbe tartozó egyéb jövedelem után is meg kell fizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Figyelembe vehető egy kft.-tulajdonos osztaléka után fizetendő szociális hozzájárulási adó felső határának meghatározása során a mezőgazdasági őstermelésből származó évi 10-20 millió forint közötti bevétel? Az érintett a kft.-ben nem végez tevékenységet, átalányadózó mezőgazdasági őstermelőként pedig magasabb összegű járulékfizetést vállalt évi 3 millió forint után. Elfogadható ez az összeg csökkentő tényezőként?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott maximum-adóalap [amely a törvény 1. §-a (5) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott jövedelmekre vonatkozik] számításánál valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem figyelembe veendő, ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Nyugdíjjárulék alóli mentesség

Kérdés: Valóban nem számít kiesett időnek a nyugdíjazás során az az időszak, amikor azért nem dolgozott valaki, mert a COVID-19-járvány miatt vesztette el az állását?
Részlet a válaszából: […] A koronavírus-világjárvány miatt sajnos nagyon sokan elvesztették a munkájukat. A világjárvány miatt kialakult gazdasági válság hatásainak csökkentése érdekében a kormány a nyugdíjjárulék megfizetése alól mentességet adott 2020. március, április, május és június...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Kötelezett továbbra is szociális hozzá-járulási adó fizetésére az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét, vagy ez is tekinthető úgy, mint az osztalék, és a jövedelmet nem terheli tovább a 15,5 százalékos adó?
Részlet a válaszából: […] A minimálbér 24-szerese – mint maximum-adóalap – csak a Szocho-tv. 1. §-ának (5) bekezdésében foglalt jövedelmekre, nevezetesen– a vállalkozásból kivont jövedelemre (Szja-tv. 68. §),– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre (Szja-tv. 65/A. §),–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Kötelezés otthoni munkavégzésre

Kérdés: Kötelezheti a munkáltató otthoni munkavégzésre a dolgozóját abban az esetben is, ha a munkavállaló úgy ítéli meg, hogy az otthonában folyó átalakítási munkálatok miatt munkavégzése aránytalanul nehezebb terhet jelentene, mint a munkáltatói székhelyen?
Részlet a válaszából: […] A járványgörbe meredek emelkedése indokolta, hogy a kormány kihirdette a 104/2021. Korm. rendeletet, amelynek 13. §-ában felkérte a gazdaság szereplőit, hogy törekedjenek a gazdaság működtetése során az otthoni munkavégzés jogintézményének alkalmazására.A 233/2021. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Partnertalálkozó

Kérdés: Milyen címen kell figyelembe venni egy kft. által a viszonteladói részére szervezett partnertalálkozón biztosított étel- és italfogyasztást, illetve a felmerült egyéb kiadásokat (bérleti díj, fellépő előadók díjazása)? A programok során a legjobb partnerek és képviselők ajándékként serlegeket, illetve okleveleket is kapnak. Reprezentációnak, üzleti ajándéknak, esetleg egyes meghatározott juttatásnak vagy csekély értékű ajándéknak számítanak ezek a juttatások? Dokumentálni kell a résztvevőket valamilyen módon? Milyen közterheket kell megfizetni a fentiekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. egyes más meghatározott juttatásként adóztatja azokat az élethelyzeteket, amikor a juttató magánszemélyeket vendégül lát, számukra programot biztosít, illetve ajándékot ad.Az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerint egyes más meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.
1
2
3
22