Találati lista:
111. cikk / 4247 Gyermektartásdíj-hátralék letiltása megbízási díjból
Kérdés: A végrehajtó munkabérletiltást adott ki a foglalkoztató részére annak érdekében, hogy a megbízottól a tartozást munkabérletiltás keretében vonja le. A letiltásról értesülve a megbízott panaszt terjesztett elő a foglalkoztatónál, mert álláspontja szerint a megbízási díj nem munkabér, ezért nem lehet munkabérként kezelni, így letiltani. Mi minősül helyes munkáltatói eljárásnak?
112. cikk / 4247 Határozott idejű munkaviszony határozatlanná alakulása
Kérdés: Milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a feleknek a gyermek 3. életéve betöltése után, ha egyébként írásban nem történt munkaszerződés-módosítás, sem -hosszabbítás egy határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállaló esetében, aki veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelenné vált, és a munkáltató a szerződés lejárta ellenére is folyósította neki a táppénzt, majd a gyermek születése után a CSED-et és a GYED-et is? Hivatkozhat arra a munkavállaló, hogy a munkáltató ráutaló magatartásával elfogadta a munkaviszony fenntartását, ami emiatt határozatlan idejűvé módosult?
113. cikk / 4247 Kivételes rokkantsági ellátás
Kérdés: Milyen körülményeket lehet különös méltánylást érdemlő körülményként értékelni a kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során?
114. cikk / 4247 Egyszemélyes kft. többes jogviszonyú tagja
Kérdés: Társas vállalkozónak minősül annak az egyszemélyes kft.-nek a tagja, aki az ügyvezetést választott tisztségviselő jogviszonyban, azaz okirat szerint megbízási jogviszonyban, nulla forint tiszteletdíjért látja el, és személyes közreműködésre tekintettel van egy napi 2 órás munkaviszonya a kft.-ben? Az érintettnek a kft.-n kívül van egy kisadózó egyéni vállalkozása is.
115. cikk / 4247 Tanulmányait szüneteltető társas vállalkozó
Kérdés:
Mikortól terheli a minimumjárulék-fizetési kötelezettség azt a társas vállalkozót, aki 2025. szeptember hónaptól szünetelteti a nappali tagozatos egyetemi tanulmányait, a diákigazolványa viszont október 31-ig érvényes? 2025. június 15-től, szeptember 1-től, október 31-től vagy december 15-től kell megfizetni a járulékokat ebben az esetben?
116. cikk / 4247 Foglalkozás-egészségügyi ellátásnak nem minősülő orvosi vizsgálat
Kérdés: Hogyan kell adminisztrálni egy foglalkozás-egészségügyi ellátásnak nem minősülő orvosi vizsgálatot? Egyes meghatározott juttatásnak minősül a juttatás ebben az esetben? A munkáltatónak kell megfizetnie a közterheket ebben az esetben?
117. cikk / 4247 Egészségbiztosítási ellátás örökbefogadás esetén
Kérdés: 2025. szeptember 22-től 2025. október 24. között milyen jogcímen lehet távol a munkahelyéről az a munkavállaló, aki örökbe szeretne fogadni egy pár hetes kisbabát, ezért 2025. szeptember 22-én három napra befekszik a gyermek mellé a kórházba, majd határozat alapján hazaviszi, de október 24-ig még nem fogadhatja örökbe? Jogosult lehet ebben az időszakban bármilyen egészségbiztosítási ellátásra a munkavállaló, vagy ez csak a végleges határozat birtokában igényelhető? Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének j) pontja 10 napra mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól az örökbefogadás előkészítése időszakában, ez azonban nem fedi le a teljes időszakot.
118. cikk / 4247 Tévesen kifizetett egészségbiztosítási ellátás
Kérdés: Visszakérhető a munkavállalótól a helytelenül kifizetett ellátás, és ha igen, hány százalékban az alábbi esetben? Egy önkormányzati fenntartású bölcsődében egy közalkalmazott dolgozónak 2022-ben munkahelyi üzemi balesete volt, melyet az intézményvezető elismert, és a Magyar Államkincstár 100 százalékos táppénzt számolt el a keresőképtelenség idejére. 2025-ben a kormányhivatal egészségbiztosítási főosztálya újra vizsgálta az ügyet, és az intézménnyel visszafizetteti a táppénz összegét, mert megítélésük szerint nem volt jogos a 100 százalékos kifizetés.
119. cikk / 4247 Egyedülálló szülő gyermekápolási táppénze
Kérdés:
Hány napra illeti meg a gyermekápolási táppénz azt a munkavállalót, aki 2024-től egyedülálló anyaként neveli 2016. március 5-én született gyermekét, akinek betegségére tekintettel 2025. szeptember 8-tól igényli az ellátást? A gyermek betegsége előreláthatóan hosszabb ideig fog tartani.
120. cikk / 4247 Gyermekek után járó ellátások különböző EGT-tagállamokban
Kérdés: Érvényesül az Eb-tv. 39. §-ának (6) bekezdésében meghatározott szabály, mely szerint a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe annak a Magyarországon élő és munkaviszonyban álló (biztosított) munkavállalónak az esetében, aki a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelmén jelzi, hogy a születendő gyermekén kívül a háztartásában élő másik gyermek után más személy EGT-tagállamban anyasági/apasági ellátásban részesül, vagy csak akkor érvényesül ez a szabály, ha a másik személy a másik gyerek után az EGT-tagállamban nem anyasági/apasági, hanem családi ellátásban részesül? Szükséges a kifizetőhelynek az Eb-tv. R. 49/C. §-ának (3) bekezdése szerint az adatok beszerzése céljából megkeresnie a kormányhivatalt, vagy enélkül is elbírálhatja a biztosított csecsemőgondozási díj iránt benyújtott kérelmét?
