Találati lista:
1. cikk / 5551 Betéti társaság kültagjának munkavégzése
Kérdés: Végezhet a társaság tevékenységi körébe tartozó munkát megbízási jogviszonyban egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő kültagja, vagy a munkavégzés alapján társas vállalkozónak kell tekinteni? Az érintett kültag főállású egyéni vállalkozó, a társaságban pedig havi 100.000 forintos megbízási díj ellenében végezné a munkát.
2. cikk / 5551 Spanyol állampolgár megbízási díja
Kérdés: Keletkezik Magyarországon adófizetési kötelezettsége egy spanyol illetőségű magánszemélynek abban az esetben, ha megbízási szerződés keretében munkát végez egy magyarországi kft. részére? A magánszemély a munkát Spanyolországban végezte, a megbízási díjat viszont a magyar cég fizette. Kell-e Magyarországon adózni a megbízási díj után?
3. cikk / 5551 Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Valóban le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a szabadságmegváltásból abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2026. január 31-én szűnt meg, 2026. február 1-jétől nyugdíjas, és a szabadságmegváltás csak február 2-án került kifizetésre a számára? Abban az esetben, ha a munkavállaló csak február 2-án szüntette volna meg a munkaviszonyát, már nem lenne járulékköteles a kifizetés?
4. cikk / 5551 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény kivás cég esetén
Kérdés: Igénybe veheti mindkét jogviszonyra tekintettel a munkaerőpiacra lépők utáni szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményt egy kivás vállalkozó, amely több munkavállalójával is szakképzési munkaszerződést létesített, amely alapján a jogviszonyok megbontásra kerültek egy heti 20 órás „normál” alkalmazotti jogviszonyra és egy heti 20 órás szakképzési jogviszonyra? Hogyan kell alkalmazni a kedvezményt, ha az egyik munkavállaló esetén a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete a NAV-tól kapott igazolás alapján 2023. június 12., a szakképzési jogviszonya viszont 2024. október 16-án kezdődött?
5. cikk / 5551 Tévesen levont társadalombiztosítási járulék
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az óvónőnek az esetében, aki 2023. október 31-től igénybe veszi a 40 év jogosultsági ideje alapján a kedvezményes nyugdíjat, ezen a napon ki is lépett a munkahelyéről, egy önkormányzati óvodából, majd 2023. november 1-jén elhelyezkedett egy másik óvodában, ahol elmulasztotta leadni a nyugdíjasstátuszról szóló határozatát, így folyamatosan levonásra került a béréből a társadalombiztosítási járulék? Köteles a munkáltató visszautalni a dolgozó részére a számításaik szerint 3.823.197 forint összegű tévesen levont járulékot, vagy csak a határozat leadásának napjától kell nyugdíjasként számfejteni a dolgozó munkabérét?
6. cikk / 5551 Szülői szabadság díjazása
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kétgyermekes édesanya igénybe kívánja venni a szülői szabadságot a nagyobb gyermeke jogán, aki után jelenleg GYES-ben részesül, és van egy másik gyermeke is, aki után GYED-et kap? Mindkét ellátás összegét le kell vonni a szülői szabadságra járó díjazásból, vagy csak a GYES-t?
7. cikk / 5551 Ápolási díjban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult lehet saját jogán táppénzre az a szülő nő, aki azért nem igényel CSED-et, mert két nagyobb gyermeke jogán ápolási díjban részesül? A CSED összege meghaladná az ápolási díj összegét, így arra való további jogosultsága megszűnne, de az anya ragaszkodik ehhez a díjazáshoz.
8. cikk / 5551 Alapbér
Kérdés: Megfelel a jogszabálynak, ha a munkavállaló szerződés szerinti bruttó alapbére nem éri el a kötelező minimálbért, azaz 2026-ban a havi 322.800 forintot, de a különböző pótlékokkal igen, és meg is haladja azt?
9. cikk / 5551 Munkabérletiltás 2026. évi szolgálati juttatásból (fegyverpénz)
Kérdés: Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy jövedelmére végrehajtói intézkedéssel kiadott munkabérletiltás alapját képezi a fegyverpénz, vagy a kifizetés mentes a hatálya alól?
10. cikk / 5551 Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem
Kérdés: Munkáltatóváltást követően a munkavállaló a 2026. január 5-én újonnan létesített munkaviszonyában 2026. február 2-án keresőképtelenné vált, amely állapot előreláthatóan hosszabb ideig fennáll. Az előző munkáltatónál több mint 180 napon állt fenn a biztosítása, jövedelme is magasabb volt. Van arra lehetőség, hogy a korábbi munkaviszonyból származó jövedelme képezze az ellátás alapját, amennyiben az a számára kedvezőbb?
