Szövetkezet elnökének járulékfizetése

Kérdés: Milyen járulékot kell fizetni egy ténylegesen nem működő szövetkezet elnöke után, aki sehol nem biztosított, és a szövetkezettől munkájáért jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a szövetkezet tagjára abban az esetben terjed ki a biztosítás, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszonyban vagy vállalkozás jellegű jogviszonyban személyesen közreműködik. (Mindez nem vonatkozik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Főfoglalkozású rendőrök járulékfizetése megbízásos jogviszonyban

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy vállalkozási szerződés alapján kifizetett, havi 13 000 forintos jövedelem után, ha azt egy őrző-védő kft. főállású rendőröknek fizeti ki a felügyelet ellátásáért? A rendőrség, mint főfoglalkozású munkahely, a tételes eho-t megfizeti, és erről igazolást adott ki.
Részlet a válaszából: […] A kifizetett jövedelem alapján a biztosítási kötelezettséget a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerint kell megállapítani. A havi 13 000 forintos jövedelem eszerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, így társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban elmondhatjuk, hogy külföldi munkavállaló foglalkoztatása esetén az adó- és járulékfizetési kötelezettség elbírálása csak különös differenciálással végezhető el helyesen. A mérvadó tények között találhatjuk azt, hogy milyen munkáltató, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozó után a foglalkoztatónak a jogviszony tartamára kell megfizetnie a havi 3450 (napi 115) forint egészségügyi hozzájárulást [Eho-tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja, illetve 9. § (1) bekezdés].E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Választott tisztségviselők tiszteletdíja

Kérdés: Önkormányzati tisztségviselőknek havi 15 000 forint tiszteletdíjat irányoz elő a költségvetés. A tisztségviselők azonban nem kérik a tiszteletdíj kifizetését, úgy rendelkeztek, hogy alapítványnak, egyháznak kérik az átutalását. Kell-e járulékot fizetni e tiszteletdíjak összege után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdésében foglaltak szerint a gazdálkodó szervezet választott tisztségviselőjére, mint díjazás ellenében, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, személyesen munkát végző személyre, a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk kérdésére – melyhez hasonló problémával gyakran találkozunk – a választ a Tbj-tv. 24. §-ának a (3) bekezdése pontosan megadja.E szerint a nyugdíjjárulék (tagdíj) felső határát évente január 1-jétől (vagy a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Személyi igazolvánnyal rendelkező kínai állampolgár társadalom-biztosítási jogállása

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási jogállása annak a 12 éve Magyarországon élő, kék személyi igazolvánnyal, taj-kártyával, adószámmal rendelkező kínai állampolgárnak, aki egy külföldi tulajdonban lévő kft. ügyvezetője (nem tulajdonos)? Kell-e vonni munkavállalói járulékot a számára kifizetett jövedelemből?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a kérdésben szereplő nem magyar állampolgár társadalombiztosítási jogállását megállapíthassuk, azt kell tudnunk, hogy az illető külföldinek vagy belföldinek minősül-e.A Tbj-tv. szerint belföldi az a természetes személy, aki rendelkezik, illetőleg jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés sokrétű választ igényel. A biztosítási jogviszony megítéléséhez két alapvető szempontot kell figyelembe vennünk, mely eldönti, hogy a biztosítás, illetőleg a járulékfizetési kötelezettség hogyan áll fenn. Első megközelítésben azt kell tudnunk, hogy a munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Egyéni járulék levonása megbízási díjból

Kérdés: Hogyan kell egyéni járulékot levonni attól, akinek a megbízási szerződése 2002. december 15-től 2003. január 31-ig szól? A megbízási díj kifizetésére február első napjaiban kerül sor.
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a biztosítási kötelezettség elbírálása az egyik évről a másikra áthúzódó jogviszony esetében nem okoz gondot olvasónknak, illetve hogy a biztosítási kötelezettség e kérdéses esetben megállapítható. Ugyanis csak a biztosítási kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
1
106
107
108
113