5268 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki „A” foglalkoztatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll havi 400.000 forintos munkabérrel. Ugyanez a munkavállaló munkaviszonyt létesített „B” cégnél is heti 4 órára, havi 40 ezer forintért. A „B” cég könyvelője azt a tájékoztatást adta, hogy a szociális hozzájárulási adót, valamint a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 30 százaléka (2026-ban 96.840 forint) után kell megfizetnie, illetve levonnia a munkavállalótól. Valóban igaz ez?

Kérdés: Érdemes a megemelt 75.000 forintos összeget fizetnie egy kisadózó egyéni vállalkozónak? Mennyivel lesz több a nyugdíja az érintett vállalkozónak, aki jelenleg 60 éves, ha még 5 évig a megemelt összeget fizeti? Vagy célszerűbb az 50 ezer forint mellett maradnia, és a különbözetet más nyugdíj-megtakarításban gyűjteni?

Kérdés: Fennáll a Szocho-tv. 5. §-ának (1a) bekezdése szerinti szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy nyugdíjkorhatárt betöltött, ám nyugdíj helyett korhatár előtti ellátást választó, özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó után is?

Kérdés: Rendelkeznie kell magyar tajszámmal a biztosított gyermekének a CSED- és GYED-jogosultság elbírálásához? Az érintett angolai állampolgárságú munkavállaló rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a társaságnál munkaviszonyban, engedéllyel foglalkoztatott, mind a két ellátáshoz megvan a szükséges jogosultsági ideje, jelenleg is biztosított. A születési anyakönyvi kivonaton a gyermek ismeretlen állampolgárságú. A NEAK tájékoztatása alapján: A Magyarországon született, nem magyar állampolgárságú gyermeket születése után az állampolgársága szerinti államban kell anyakönyvezni, és az okmányokkal való ellátását, illetve a magyarországi lakóhely létesítését követően igényelhető a tajkártya. A szülők a fenti folyamatot nem kívánják lefolytatni, magyar tajszámot nem kívánnak igényelni az újszülöttnek. A kifizetőhely értelmezése szerint azonban ez nem befolyásolja a CSED- és GYED-ellátás folyósítását a biztosított részére még akkor sem, ha az ellátások igénylőlapja külön rubrikát tartalmaz a gyermek tajszámának feltüntetésére. Kizárólag az újszülött magyar egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére lesz kihatással, a születést követő második hónap letelte után. Mi az eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Le kell adnia a tb-kiskönyvét a kifizetőhely részére a 2026. január 8-án napi 8 órás munkaidőben belépett munkavállalónak, vagy valóban megszűnt a vezetési kötelezettség? Abban az esetben, ha a továbbiakban nem kell vezetni a kiskönyvet, mikor kell átadni a korábban leadott könyveket a többi dolgozó részére?

Kérdés: A továbbiakban is a kifizetőhelynek kell folyósítania a csecsemőgondozási díjat annak az édesanyának a részére, aki 2025. november 12-től részesül az ellátásban, de 2026. január 28-án megszűnt a munkaviszonya a cégnél?

Kérdés: A munkavállaló munkabérét a végrehajtó korábban letiltotta. A munkavállaló 2025. december havi bérét nem kapta meg 2025-ben, csak 2026. január 5-én, ami természetesen jogszerű. A bér kifizetésénél a munkáltató nem vette figyelembe a minimálbér növekedését, így a letiltás alól mentes munkabérrész megemelkedését. A munkavállaló a munkáltatói eljárást helytelenítette, és kérte a különbözet utólagos elszámolását. El kell számolnia a munkáltatónak a különbözet összegével, vagy eljárása helyesnek tekinthető?

Kérdés: Milyen összegű a minimálisan megállapítható öregségi nyugdíj 2026-ban?

Kérdés:

Emelkedett a rehabilitációs ellátás összege 2026-ban?

Kérdés: Mely megbízási jogviszonyokat kell bejelenteni tartós megbízási jogviszonyként? Kötelezően be kell jelenteni a továbbiakban azokat a megbízási díjakat, amelyeket havonta fizet a vállalkozás, de a költségek levonása után a jövedelem már nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért eddig a ’T1041-es nyomtatványon nem került bejelentésre a megbízott biztosítottként? Dönthet úgy a cég, hogy ezeket a jogviszonyokat továbbra sem minősíti tartós megbízási jogviszonynak?