Találati lista:
1. cikk / 754 Jogalap nélkül felvett táppénz visszakövetelése
Kérdés: Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?
2. cikk / 754 Jogosultsági idő
Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe a felmondási idő és a végkielégítés ideje? Mi a teendő abban az esetben, ha a kiküldött határozatban nem szerepel az 1997. augusztus 1-jén kifizetett összeg, amelyből társadalombiztosítási járulék és személyi jövedelemadó is levonásra került?
3. cikk / 754 Nyugdíjas munkavállaló keresete
Kérdés: Mennyi lehet a maximális keresete a továbbiakban annak a nőnek, aki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát, de már rendelkezik a 40 év jogosultsági idővel, és 2026. október 1-jétől igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját? Az érintett nem szünteti meg a jelenlegi munkaviszonyát, a munkáltatója tovább kívánja alkalmazni a nyugdíjazás után is.
4. cikk / 754 CSED vér szerinti apa részére
Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónknál nyolc éve folyamatos munkaviszonyban álló munkavállaló vér szerinti apaként kíván csecsemőgondozási díjat igényelni. Jogosultsága az Eb-tv. 40. §-a (4) bekezdésének h) pontján alapul, mivel a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. Az apa a gyermek születése óta folyamatosan keresőtevékenységet folytat, ezért a CSED-et a gyermek születését követő 91. naptól kívánja igénybe venni. A kérelem kitöltése során elegendő-e a szülői felügyeleti jog megszűnését igazoló határozat csatolása, vagy szükséges külön nyilatkozatot tenni a keresőtevékenységről is? A CSED megállapításáról szóló döntés meghozatalakor alkalmazható-e a Magyar Államkincstár által közzétett egyszerűsített határozatminta?
5. cikk / 754 A táppénz és a betegszabadság elkülönítése
Kérdés: Hogyan tudja eldönteni a munkáltató, hogy a keresőképtelen munkavállalója betegszabadságra vagy táppénzre jogosult? Mi a különbség a két ellátás között?
6. cikk / 754 Képzés költségeinek visszafizetése munkavállaló kilépése esetén
Kérdés: Egy munkavállaló beadta a céghez a felmondását. A munkavállalói rendes felmondás esetén a felmondási idő 30 nap. A munkaadó felmenti a munkavállalót a felmondási idő letöltése alól. 2025. július 31-én beiratkozott a munkavállaló egy hegesztői képzésre, aminek a költségét a munkaadó fizette ki. A felmondásában a munkavállaló vállalta, hogy visszafizeti a hegesztői képzés első részletét, a hegesztői tanfolyami díj fennmaradó részét a munkaviszonya megszűnésétől (munkaviszony vége 2026. július 5.) számított 30 napon belül rendezi. Mekkora összeget vonhat le a munkaadó a munkavállaló nettó munkabéréből a hegesztői képzés költségének megtérítéseként?
7. cikk / 754 Ellátások összege megszűnt biztosítási jogviszony alapján
Kérdés: Megbízási szerződéssel létesített jogviszony esetén a várható CSED/GYED összegének megállapításakor figyelembe lehet venni a korábbi munkaviszonyban kapott bruttó munkabért?
8. cikk / 754 Munkabérletiltás és az adóst érintő adósságrendezési eljárás
Kérdés: A munkavállaló munkabérét a végrehajtó lefoglalta. A letiltás alapján a levonásokat a munkáltató folyamatosan érvényesítette. Adósságrendezés miatt a letiltás a végrehajtó által felfüggesztésre került, ennek ellenére a letiltást a munkáltató még további két hónapon keresztül folytatta. Az illetékes kormányhivatal felhívást intézett a munkáltatóhoz, mert az adós sérelmezte, hogy a munkáltató továbbra is letiltja a munkabérét, és egyben kérte, hogy a letiltott munkabért a munkáltató az adósnak utalja ki. Tovább bonyolítja a problémát, hogy a munkáltató azzal szembesült, hogy időközben a végrehajtást kérő, akinek a letiltott összeget folyamatosan utalta, felszámolás alá került. A felszámoló nem intézkedik a visszautalásról. Mi a helyes és követendő eljárás az ügyben?
9. cikk / 754 A „lecsatlakozáshoz való jog” munkajogi aspektusai
Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy hétvégén nem veszi fel a telefont, ha a munkaadója hívja, és nem válaszol az e-mailekre sem? Köteles rendelkezésre állni a dolgozó a pihenőnapjain?
10. cikk / 754 Elmaradt jövedelem címén járó kártérítés
Kérdés: Biztosítási időnek fog számítani a 2024. augusztus 14-től 2025. augusztus 13-ig tartó 12 hónapos időszak, amire elmaradt jövedelmet kell fizetnie egy kft.-nek azonnali hatályú felmondás jogellenessége miatt? A bíróság 6 millió forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés és annak 2025. május 1-től a kifizetés napjáig számolt késedelmi kamata, valamint 3 millió forint végkielégítés és annak 2024. augusztus 14-től a kifizetés napjáig számolt kamata megfizetésére kötelezte a volt munkáltatót azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként. A ’08-as bevallásban milyen vonatkozási időszakot kell feltüntetni ebben az esetben?
