Rehabilitációs kártya rokkantsági ellátás megszűnése esetén

Kérdés: Visszavonják a rehabilitációs kártyáját annak a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak, aki eddig részmunkaidőben dolgozott, de a közeljövőben teljes munkaidős lesz, jelentősen megemelkedik a munkabére, és emiatt elveszítheti az ellátását?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy ki igényelhet rehabilitációs kártyát, a Pf-tv. 6/A. §-ának (1)–(2) bekezdése határozza meg. E szerint rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki– a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Rokkantsági ellátás megállapítása

Kérdés: Milyen időket vesznek figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátása akkor állapítható meg, ha a rehabilitációs hatóság véleménye szerint az egészségi állapot 60 százalékos vagy kisebb mértéke véleményezhető, és a kérelmező a kérelem benyújtásakor betöltötte a 15. életévét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Rokkantsági ellátás

Kérdés: Milyen időszakok számítanak bele a rokkantsági ellátás megállapításához szükséges biztosítási időbe?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás megállapítása érdekében szükséges legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodás, valamint a keresőtevékenység és a rendszeres pénzellátás hiánya. A rokkantsági ellátásra való jogosultság további kritériuma a társadalombiztosításban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Tartós keresőképtelenség

Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak minden naptári évben alap- és pótszabadság jár, melyet a munkában töltött idő alapján kell kiszámítani. A szabadságnapok számításánál munkában töltött időnek kell tekinteni a keresőképtelenség időtartamát is [Mt. 115. § (1) bekezdése, (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Szolgálati idő utólagos módosítása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozás tagjának 1992. március 1-jétől baleseti járulékot kellett fizetnie, amely baleseti ellátás és baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosította.Az egyéni vállalkozót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

0,5 százalékos nyugdíjnövelés

Kérdés: Hogyan kaphatja meg a 0,5 százalékos nyugdíjnövelést az a magánszemély, aki 1996-tól nyugdíjas, és a nyugdíjazása után 5 évig dolgozott?
Részlet a válaszából: […] Azt saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatott személyt illeti meg a nyugdíjnövelés, aki a nyugdíja mellett szerzett jövedelméből nyugdíjjárulékot fizetett, illetve fizet. A nyugdíjjárulék fizetésére legkorábban 2007. január 1-jétől volt lehetőség önkéntesen, majd 2007....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Támogatások rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló után

Kérdés: Milyen támogatást vehet igénybe a munkáltató a rehabilitációs ellátásra jogosult "D" kategóriába sorolt munkavállalója után? Hol és milyen módon igényelhetők a támogatások?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához kapcsolódóan kétféle támogatási rendszert különböztethetünk meg.Az első érdekében pályázni kell, amely pályázatot azon foglalkoztatók nyújthatják be a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz (NRSZH),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Rokkantsági járadékban részesülő személy

Kérdés: Igényelheti a megváltozott munkaképességűek ellátásait egy rokkantsági járadékban részesülő munkaképtelen személy, aki nem tud megélni a jelenlegi ellátásából?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság megszerzését életkorhoz, keresőtevékenység megszűnéséhez, pénzbeli ellátatlansághoz, meghatározott mértékű egészségkárosodáshoz, valamint biztosításban töltött időhöz köti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válasz érdekében elsődlegesen azt kell tisztáznunk, hogy a december hónaptól őstermelővé váló személy ezen jogviszonya alapján biztosított lesz-e, vagy sem.A mezőgazdasági őstermelőre akkor terjed ki a biztosítás, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.
1
4
5
6
28