1. cikk / 426 Szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diák szabadságmegváltása
2. cikk / 426 A táppénz és a betegszabadság elkülönítése
3. cikk / 426 Elvált szülő gyermekápolási táppénze
4. cikk / 426 A „lecsatlakozáshoz való jog” munkajogi aspektusai
5. cikk / 426 Kinevezés módosítása kormányzati szolgálati jogviszonyban
Milyen lehetősége nyílik az álláshelye védelme érdekében egy kormányzati szolgálati jogviszonyban vezető állásban dolgozó foglalkoztatottnak, akinek a megbízását a munkáltató egyoldalú szerződésmódosítással visszavonta, és ügyintézői álláshelyre osztotta be, amely intézkedéssel az illetménye is csökkent? Valóban nem dolgozhat a következő három évben a Kit. hatálya alatt, ha nem fogadja el az új munkáját?
6. cikk / 426 Családi kedvezmény három gyermek után
7. cikk / 426 Átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény
Az apa főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként 80 százalékos költséghányadot alkalmaz, a 2025-ös bevétele 22.890.529 Ft volt, ebből az adóköteles jövedelme 2.833.306 Ft. A bevételeinek eloszlása év közben egyenlőtlen, ezért nem minden hónapra tudta kihasználni a családi járulékkedvezményt. Ezt utólag a 2025-ös adóbevallásban módosíthatja?
8. cikk / 426 Élettársak által érvényesíthető családi kedvezmény
9. cikk / 426 Őstermelő kiegészítő tevékenysége
Egy mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységet is folytat, és az ebből származó jövedelme körülbelül megegyezik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel. Járulékalapot képez ez a jövedelem, illetve, ha igen, akkor miként?
