389 cikk rendezése:
11. cikk / 389 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Jogosult lehet GYED-re 2024. november 13-tól az édesapa a 2024. május 13-án született gyermekére tekintettel abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatójánál 2023. január 6-tól áll fenn a munkaviszonya, és saját bevallása szerint ezt megelőzően egyéni vállalkozó volt? Az édesanyának nincs munkaviszonya, 2024. június 1-től október 4-ig GYES-ben részesült.
12. cikk / 389 Munkaviszonnyal nem rendelkező anya GYES-jogosultsága
Kérdés: Igényelhet beteg gyermeke után GYES-t az édesanya abban az esetben, ha a férje Németországban munkavállaló, ő pedig két kiskorú gyermekével 2021. június hónaptól életvitelszerűen Magyarországon él? Az anya munkaviszonnyal nem rendelkezik.
13. cikk / 389 Családi járulékkedvezmény érvényesítése passzív GYED esetén
Kérdés: Érvényesítheti a kifizetőhely a családi járulékkedvezményt a nyugdíjjárulékból egy volt munkavállaló részére folyósított passzív GYED összegének számfejtése során? A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2024. szeptember 30-án szűnt meg, új jogviszonyt nem létesített. Az ellátásból személyi jövedelemadó nem kerül levonásra, mert a magánszemély 25 év alatti.
14. cikk / 389 Külföldre költözés GYED alatt
Kérdés: Meddig terjed a társadalombiztosítási kifizetőhely hatásköre abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a biztosított nem tesz bejelentést a munkáltató, illetve a munkáltató által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhely felé olyan körülményei fennállásának megváltozásáról, amelyek érinthetik az ellátásra való jogosultságot vagy az ellátás (tovább)folyósítását? Köteles valamilyen módon kivizsgálni ezeket a – valószínűsített – változásokat a kifizetőhely? Milyen formában kell megtennie a bejelentést a biztosítottnak? Szükséges bejelentenie a változást egy jelenleg GYED-ben részesülő magyar állampolgár biztosítottnak, aki a férjével és a gyermekével együtt egy másik EGT-tagállamba költözik, de ott nem vállal semmilyen munkát? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha nem EGT-tagállamba, hanem harmadik államba költözik a család?
15. cikk / 389 Üzemi baleset jelentése
Kérdés: Mi számít késlekedésnek az Eb-tv. 53. §-ának (2) bekezdése alkalmazása során, amelynek értelmében nem üzemi baleset az a baleset, amelyet követően a sérült késlekedik az orvosi segítség igénybevételével? Például, amennyiben a munkavállaló bokája kifordul lépcsőzés közben a munkavégzés 6. órájában, fáj neki, kezd bedagadni, de ledolgozza a munkaidejét, majd azt követően (munkaideje lejárta után) saját gépjárművével megy el orvoshoz (mivel járóképes maradt, és a fájdalom sem volt elviselhetetlen), kimeríti-e az idézett paragrafus tényállását, illetve a baleset kimeríti az üzemi baleset fogalmát?
16. cikk / 389 Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés:
Mire kell figyelemmel lenni a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésénél?
17. cikk / 389 Szabadság megszakítása, elhalasztása
Kérdés: Milyen esetben lehet a már kiadott szabadságot megszakítani, illetve a szabadság időpontját elhalasztani?
18. cikk / 389 Munkabaleset, üzemi baleset
Kérdés:
Munkabalesetnek minősíthető, ha egy dolgozónak a csapatépítő tréningen gokartozás után/közben meghúzódott a bokája? A csapatépítő munkanapon volt, aki nem akart részt venni, az aznap szabadságon volt. A rendezvény hivatalosan 7:00 órától 15:00 óráig tartott, a dolgozó bokahúzódása délelőtt kb. 10:30-kor történt, de csak este 18:30-kor jelezte a felettesének.
19. cikk / 389 Nyugdíjba vonuló közalkalmazott felmentési időre járó szabadsága
Kérdés: Kiadhatja a munkáltató 2024-ben a felmentési időre járó szabadságot annak a közalkalmazott nőnek, aki a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele miatt 2025. január 1. napjával kívánja megkezdeni 8 hónapos felmentési idejét, amelynek teljes tartamára mentesítést kapott a munkavégzés alól? A munkavállaló munkaviszonya így 2025. augusztus 31-én szűnik meg. Amennyiben nem tudja kivenni a szabadságát, meg kell váltani az időarányos részt?
20. cikk / 389 Öregségi nyugdíjas munkavállaló szabadsága
Kérdés:
Jogosult lesz szabadságra a munkavállaló abban az esetben, ha öregségi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor mi alapján történik a szabadság mértékének meghatározása?
