5407 talált cikk a 1% kifejezésre

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség keletkezik a munkáltató által nyújtott internethasználat díja után?

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkaköri feladatok ellátásával összefüggésben felmerült személygépkocsi-használat költségeit megtéríteni a munkavállalónak, illetve a költségek megtérítését kötheti-e ahhoz a feltételhez, hogy a munkavállaló által használt személygépjármű a munkavállaló tulajdonában álljon? A munkáltató köteles-e a munkavállalónak a munkába járással összefüggésben felmerült személygépkocsi-használat költségeit megtéríteni? A munkavállaló munkaköri feladatainak ellátásához szükséges a személygépjármű használata, a munkáltató a munkaviszony létesítésének egyik feltételeként határozta meg, hogy a munkavállaló személygépkocsival, illetve személygépkocsi használatával rendelkezzen.

Kérdés: A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a betegség tárgyévi első 15 napja betegszabadság, amely illetménynek minősül. A Tbj-tv. 14. § (2) bekezdés bc) pontja rögzíti, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, tehát nem átlagkereset és nem illetmény.
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?

Kérdés: Jogosult-e passzív táppénzre az a munkavállaló, aki 2010. június 1-jétől áll munkaviszonyban, 2011. január 1-jétől betegállományban van, és a munkaviszonya 2011. június 30-ával megszűnt? Jogosult-e passzív táppénzre az a munkavállaló, akinek a munkaviszonya 2011. február 1-jétől 2011. június 29-ig tartott, s az orvos 2011. július 1-jétől vette keresőképtelen állományba?

Kérdés: Mi lesz a harmadik gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja annak a munkavállalónak, aki 2003. július 1-je óta biztosított, 2008. január 1-jétől táppénzben részesült, 2008. március 7-én megszületett az első gyermeke, majd a GYED folyósításának az időtartama alatt 2010. január 6-án a második gyermeke, akivel jelenleg GYED-en van, és a harmadik gyermekével várandós? A szülés várható ideje 2012. április 2.
Mi lenne számára kedvezőbb:
1. ha a GYED lejárta után azonnal keresőképtelen állományba kerülne a szülés napjáig, vagy
2. ha a GYED lejárta után kivenné a szabadságát, és a fennmaradó időre táppénzre menne a szülés napjáig, vagy
3. ha elkezdené a GYES-t, és a szülés napjától igényelné a terhességi-gyermekágyi segélyt?

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult biztosított a szülés után 6 hétig táppénzre lehet jogosult szülés utáni regenerálódás jogcímen? Mire hivatkozhat a munkáltató ügyintézője a keresőképtelenség igazolása során, ha a dolgozó orvosa nem ismeri ezt a szabályozást?

Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.

Kérdés: Elmehet-e nyugdíjba 2011 decemberében az az 1954. szeptember 6-án született férfi, akinek 2006. július 1-jéig 33 év igazolt szolgálati ideje volt, amelyből 18 év 8 hónapot korkedvezményes munkakörben töltött? 2006. július 1-jétől jelenleg is ugyanazon a munkahelyen dolgozik, de már nem korkedvezményes munkakörben, tehát decemberre 38 év és 6 hónap ledolgozott munkaviszonya és 3 év korkedvezménye, azaz 41 év 6 hónap szolgálati ideje lesz. Mennyi ideig kellene fizetnie a munkáltatónak a nyugdíjat?

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.

Kérdés: Elmehet-e korengedményes nyugdíjba egy betéti társaság beltagja, illetve aláírhatja-e a megállapodást egy személyben mint cégvezető, és mint nyugdíjba vonuló munkavállaló? Maradhat-e továbbra is a társaság beltagja, ha közben korengedményes nyugdíjban részesül?