Találati lista:
211. cikk / 5421 Átalányadózó egyéni vállalkozó biztosítása házi őrizet alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki ellen büntetőeljárás indult, nyomkövetőt kapott, és nem hagyhatja el a lakását, de a tevékenységét (honlapkészítés) otthonából is tudja folytatni, így bevétele is keletkezik? Valóban szünetel a biztosítás az eljárás időszaka alatt? Hogyan tud eleget tenni a közteherfizetési kötelezettségeinek ebben az esetben a vállalkozó?
212. cikk / 5421 Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 2024. december 10-től szünetelteti, ezért a beadott 2458-as bevallásban október 1-jétől december 9-ig megállapította a járulékalapot. A bevallás hibásnak bizonyult, a NAV szerint a szüneteltetés teljes hónapjára meg kell fizetni a járulékot, azaz december 31-éig. Valóban fizetnie kell a szünetelő egyéni vállalkozónak, vagy ez csak az átalányadósokra vonatkozik?
213. cikk / 5421 Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után
Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
214. cikk / 5421 Kivaalap diákszövetkezeten keresztül alkalmazott diákok esetén
Kérdés: Valóban nem érinti a kivaalapot, ha egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. diákszövetkezeten keresztül diák munkavállalókat alkalmaz?
215. cikk / 5421 Magánszemély által adott kölcsön kamata
Kérdés: Milyen jövedelemnek minősül a kamat, és milyen közterhet kell megfizetni utána abban az esetben, ha egy kft. munkavállalója kölcsönt nyújt a cégnek, és a megállapodásban szerepel a kamat mértéke is? Hol kell szerepeltetni ezt az összeget a ’08-as bevallás „M” lapján? Helyesen értelmezi a kifizető, hogy ez nem kamatjövedelemnek minősül, mert nem hitelintézet által nyújtott összeg?
216. cikk / 5421 Nyelvtanfolyam finanszírozása
Kérdés: Milyen módon fizetheti ki a munkavállalók nyelvtanulása érdekében foglalkoztatott angolnyelv-tanár számláit egy alapítvány a munkavállalók helyett, és milyen adó- vagy járulékvonzata van ezeknek a kifizetéseknek? A kuratórium tagjai vagy a kuratórium elnöke kaphatnak ilyen jellegű támogatást az alapítványtól? Ha igen, akkor annak milyen adó- és járulékvonzata van?
217. cikk / 5421 Nyugdíjas közalkalmazott munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Nyugdíj folyósítása mellett, szociális területen dolgozó közalkalmazott megszüntetné a jogviszonyát. Kérheti a felmentését, és a munkáltató köteles biztosítani számára a felmentési időt erre a kérelemre? Eltérő-e a helyzet a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt és után?
218. cikk / 5421 Jogosultsági idő
Kérdés: A 8 hónapos nagyszülői GYED idejét figyelembe lehet venni a nők 40 öregségi nyugdíjánál?
219. cikk / 5421 Megbízási díj szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen előírás alapján terheli a szociális hozzájárulási adó a minimálbér 30 százaléka alatti megbízási díjakat, amelyek nem keletkeztetnek társadalombiztosítási jogviszonyt, illetve vannak olyan esetek, amikor nem kell megfizetni a szochót?
220. cikk / 5421 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
