503. Társadalombiztosítási Levelek / 2026. augusztus 11.
TARTALOM

Kell szociális hozzájárulási adót fizetni egy társasház által megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott takarító után abban az esetben, ha a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért a megbízott nem válik biztosítottá? Amennyiben igen, alkalmazható a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?

Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?

Egy kft. ügyvezetője ügyvezetői feladatait díjazás nélkül, megbízási jogviszonyban látja el. Emellett egy másik munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, azonban ebben a jogviszonyában hathetes fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Társas vállalkozói jogviszony keletkezik ebben az esetben a 31. naptól, illetve fennáll a társas vállalkozóra vonatkozó minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt? Ha igen, milyen járulékalap után kell azt teljesíteni?

Egy szolgáltató állatorvosi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egy zrt.-nél választott tisztségviselőként látja el feladatait, amelyért tiszteletdíjban részesül. A tiszteletdíj összege eléri a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Mentesül ebben az esetben egyéni vállalkozóként a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól? Amennyiben nem, milyen jogviszonykóddal kell a biztosítási jogviszonyt bejelenteni, és szükséges-e ehhez a részére tiszteletdíjat fizető társaságtól igazolást beszerezni?

Egy kft. ügyvezetője tartós megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői feladatait havi díjazás ellenében. Emellett ugyanazon társaság részére más feladatok ellátására esetenként külön megbízási szerződéseket is köt, amelyek alapján a díjazás önmagában nem éri el a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Meg kell állapítani a biztosítási kötelezettséget valamennyi jogviszony tekintetében külön-külön, vagy ezek elbírálása során figyelembe kell venni a tartós megbízási jogviszonyból származó díjazást is? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak.

Átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát. Választhatja e jogviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást, ha egyéni vállalkozóként kizárólag a minimumjárulék-fizetési kötelezettségét teljesíti, illetve vállalkozói tevékenységéből nem keletkezik személyijövedelemadó-köteles jövedelme?

Egyéni vállalkozó 2025. június 22-től június 28-ig keresőképtelen volt, majd június 29-étől ismét keresőképessé vált. Jogosult táppénzre a szombati és vasárnapi napokra is, vagy ezekre a napokra már a minimum-járulékalapot kell figyelembe venni? A vállalkozó könyvelője szerint az Eb-tv. alapján hétvégére már nem jár a táppénz.

Társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónknál nyolc éve folyamatos munkaviszonyban álló munkavállaló vér szerinti apaként kíván csecsemőgondozási díjat igényelni. Jogosultsága az Eb-tv. 40. §-a (4) bekezdésének h) pontján alapul, mivel a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. Az apa a gyermek születése óta folyamatosan keresőtevékenységet folytat, ezért a CSED-et a gyermek születését követő 91. naptól kívánja igénybe venni. A kérelem kitöltése során elegendő-e a szülői felügyeleti jog megszűnését igazoló határozat csatolása, vagy szükséges külön nyilatkozatot tenni a keresőtevékenységről is? A CSED megállapításáról szóló döntés meghozatalakor alkalmazható-e a Magyar Államkincstár által közzétett egyszerűsített határozatminta?

Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?

A munkáltató egy munkavállaló részére szakmai tanfolyam költségét vállalta át annak érdekében, hogy a munkaköréhez szükséges ismereteket megszerezze. A képzés befejezését követően azonban a munkavállaló felmondással megszüntette a munkaviszonyát. Milyen feltételekkel követelheti vissza a munkáltató a képzésre fordított költséget? Van jelentősége annak, hogy a felek kötöttek-e tanulmányi szerződést vagy más, a képzés finanszírozására vonatkozó megállapodást?

Cégünknél a munkáltató személyében változás következik be, ezért a munkaviszonyok az Mt. szabályai szerint jogutódlással szállnak át az új munkáltatóra. Milyen személyügyi, munkaügyi és bérügyi iratokat kell átadni az átvevő munkáltatónak, milyen adatvédelmi szabályokra kell figyelemmel lenni, és hogyan célszerű dokumentálni az átadás-átvételt?

Várhatóan mikor válik jogosulttá a nők kedvezményes nyugdíjára az a nő, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata szerint 2023. december 31-éig 35 év 38 nap, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezik, ezen belül a keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő 29 év 3 nap, és azóta folyamatosan dolgozik? Milyen módon kell benyújtania a nyugdíjigényét?

Milyen feltételei vannak a nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultságnak? Vállalhat munkát a nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy az ellátás folyósítása mellett? Van a munkavégzésre vonatkozó óraszám- vagy kereseti korlát, illetve milyen esetekben szűnhet meg vagy szünetelhet a segély folyósítása?

Egyik munkavállalónk korábban föld alatti bányamunkát végzett. Szeretnénk megtudni, hogy a korábbi bányász dolgozók részére megállapítható keresetkiegészítés intézménye jelenleg is létezik-e, és ha igen, milyen feltételekkel állapítható meg?

Kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát a kormányzati igazgatási szerv felmentéssel megszüntette. Valóban korlátozható a tisztviselő abban, hogy a jövőben más közigazgatási szervnél létesítsen jogviszonyt?