Kiküldött munkavállalók járulékalapja
Kérdés
Milyen esetben kell a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének ba) alpontja, illetve mely esetben a bb) alpontja figyelembevételével meghatározni a kiküldött munkavállalók járulékalapját?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. augusztus 21-én (463. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7983
[…] nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege; vagy2. a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket;3. a tevékenység ellenértékeként harmadik ország állampolgára által a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.Jellemzően a kiküldött munkavállaló esetében elsődlegesen az alapbérből kell kiindulni, de a minimális járulékalap havonta legalább a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset.Ennek fogalmát a törvény 4. §-ának 22. alpontja határozza meg, miszerint ezen a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset értendő, ami 2024. vonatkozásában 576.601 forintot jelent.Ellenben a 2. pont alapján a ténylegesen megszerzett jövedelmet kell alapul venni, ha annak összege nem éri el sem az alapbér, sem pedig a KSH által meghatározott bruttó átlagkereset összegét. (Mert például a munkavállaló a hónap egészében nem végzett munkát.)Például, ha az alapbér 400 ezer forint, és a ténylegesen megszerzett jövedelem 600.000 forint, a fizetendő járulék alapja 576.601 forint.A 3. pontban […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2024. augusztus 21-én (463. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7983
[…] nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege; vagy2. a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket;3. a tevékenység ellenértékeként harmadik ország állampolgára által a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.Jellemzően a kiküldött munkavállaló esetében elsődlegesen az alapbérből kell kiindulni, de a minimális járulékalap havonta legalább a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset.Ennek fogalmát a törvény 4. §-ának 22. alpontja határozza meg, miszerint ezen a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset értendő, ami 2024. vonatkozásában 576.601 forintot jelent.Ellenben a 2. pont alapján a ténylegesen megszerzett jövedelmet kell alapul venni, ha annak összege nem éri el sem az alapbér, sem pedig a KSH által meghatározott bruttó átlagkereset összegét. (Mert például a munkavállaló a hónap egészében nem végzett munkát.)Például, ha az alapbér 400 ezer forint, és a ténylegesen megszerzett jövedelem 600.000 forint, a fizetendő járulék alapja 576.601 forint.A 3. pontban […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
