Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés
Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. április 11-én (436. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7486
[…] társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. A kereseti korlát számításánál tehát a társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelmeket kell figyelembe venni. Az osztalék nem tartozik ebbe a körbe, tehát nem érinti a kereseti korlátot. Az érintettnek a munkaviszonyában a havi járulékalapot képező jövedelme – a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott minimumjárulék-fizetési kötelezettség alapján – a minimálbér 30 százaléka, azaz 232.000 × 30% = 69.600 forint. Egyéni vállalkozásában szintén minimumjárulék-fizetési kötelezettség terheli, amelynek havi alapja a garantált bérminimum, azaz 296.400 forint. E két tétel éves összege (69.600 + 296.400) × 12 = 4.392.000 forint, amely 216.000 forinttal meghaladja a minimálbér 18-szorosát (4.176.000), így ez alapján a december havi járandóságot előreláthatóan vissza kell majd fizetnie. Ez elkerülhető, ha az érintett tag valamilyen okból – például táppénz – mintegy 3 hétre (22 napra) mentesül egyéni vállalkozóként a minimális járulékfizetési kötelezettség alól. Ami a szociálishozzájárulásiadó-alap Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott maximumát illeti (amelynek jelen esetben az osztalék szempontjából […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2023. április 11-én (436. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7486
[…] társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. A kereseti korlát számításánál tehát a társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelmeket kell figyelembe venni. Az osztalék nem tartozik ebbe a körbe, tehát nem érinti a kereseti korlátot. Az érintettnek a munkaviszonyában a havi járulékalapot képező jövedelme – a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott minimumjárulék-fizetési kötelezettség alapján – a minimálbér 30 százaléka, azaz 232.000 × 30% = 69.600 forint. Egyéni vállalkozásában szintén minimumjárulék-fizetési kötelezettség terheli, amelynek havi alapja a garantált bérminimum, azaz 296.400 forint. E két tétel éves összege (69.600 + 296.400) × 12 = 4.392.000 forint, amely 216.000 forinttal meghaladja a minimálbér 18-szorosát (4.176.000), így ez alapján a december havi járandóságot előreláthatóan vissza kell majd fizetnie. Ez elkerülhető, ha az érintett tag valamilyen okból – például táppénz – mintegy 3 hétre (22 napra) mentesül egyéni vállalkozóként a minimális járulékfizetési kötelezettség alól. Ami a szociálishozzájárulásiadó-alap Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott maximumát illeti (amelynek jelen esetben az osztalék szempontjából […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
