Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. április 16-án (356. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6059

[…] is, a munkáltató igényei szerint. Arra viszont figyelemmel kell lenni, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani, és havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.A keret tartamának meghatározása többféle módon történhet. Megfelelő, ha konkrét naptári napokban kerül megjelölésre a kezdő és befejező időpontja, ugyanakkor a munkaidőkeretnek nem kell feltétlenül egybeesnie az adott naptári időszakkal (például hónappal), és nemcsak elsején, hanem akár adott hónap közepén vagy végén is kezdődhet. Elegendő az általános meghatározás is, mint például egyhavi munkaidőkeret, melynek kezdő időpontja a hónap első napja, befejező időpontja az utolsó napja. Ha meghatároztuk a keretet, arról írásban kell tájékoztatni a munkavállalókat. A tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy a dolgozó megfelelő információt kapjon a munkavégzés munkáltató által előírt kereteiről, de legalább egy hétre a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvan-nyolc órával korábban kell közölni. A keret tartamát a helyben szokásos és általában ismert módon – faliújságon, e-mailben kiküldve stb. – is közzé lehet tenni.Amennyiben a munkaidőkeret tartama alatt a munkavállaló távol van, és nem végez munkát, akkor a távollét tartamát (azt a munkanapot, amikor a munkavállaló távol van) a munkáltató választása szerinta) figyelmen kívül hagyja – azaz úgy tekinti, mintha ez a nap nem lenne része a munkaidőkeretnek, amely esetben a munkaidőkeret vége egy munkanapnyival tovább tart (pl. a tervezetten 2019. május 31-én záródó munkaidőkeret 2019. június 3-án zárul); vagyb) az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével elszámolja – azaz, ha a munkavállaló aznapi beosztás szerinti munkaideje 4 óra volt, akkor a munkaidőkeretben beosztható órák számát 4-gyel csökkenti, és a távollét típusa alapján 4 órára számol el díjazást/fizetés nélküli távollétet.A munkáltató tehát a keret elején kiszámolja, hogy összesen hány munkaórát kell a dolgozónak teljesítenie, a keret végén pedig kiszámolja, hogy ténylegesen hány órát teljesített. Ha a munkavállalónak havi keretben 88 órát kellett ledolgoznia, ehelyett 92 óra lesz az eredmény a keret végén, a 4 óra különbözetre a munkavállalónak 50 százalék bérpótlék jár, kivéve, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a munkáltató szabadidővel kompenzálja az elvégzett munkát. A?szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár.Lényeges szabály, hogy túlmunkának minősül az is, ha a munkáltató 4 órára osztja be a dolgozót, de aznap valamilyen okból 6 órát dolgozik.Rendkívüli munkavégzésért járó díjazás illeti meg a munkaidőkeretben dolgozót akkor is, ha az előre közölt beosztása szerint nem kellett volna munkát végeznie, azonban a munkáltató ezen munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapjára (pihenőidejére) rendelt el rendkívüli munkát. Ilyenkor a munkavállalónak 100 százalék bérpótlék jár, kivéve, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, mert ilyenkor a bérpótlék mértéke 50 százalék.Lényeges, hogy a túlórákat nem lehet görgetni, azokat ki kell fizetni, és nem lehet később ledolgoztatni a keretben fel nem használt órákat sem.Szombaton, rendes munkaidőben történő munkavégzésért munkaidőkeret esetén nem kell bérpótlékot fizetni (kivéve, ha aznapra nem volt beosztva a munkavállaló, de a munkáltató elrendelte, hogy menjen be dolgozni).Vasárnapra rendes munkaidőkeret esetén is csaka) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,b) az idényjellegű,c) a megszakítás nélküli,d) a több műszakos […]