Méltányosság örökölt tartozás esetén
Kérdés
Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki édesapja halála után megörökölte a szülei vidéki családi házát, ami megoldást jelenthetett volna jelenlegi nehéz élethelyzetében, de ügyvédje információi szerint az örökség erejéig felelnie kell egyéni vállalkozóként elhunyt szülője adótartozásaiért? Az örökös egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, és folyamatosan halmozódó banki tartozása miatt hamarosan el kell hagynia a lakását, amelynek értéke nagyjából fedezni fogja a bank követelését, az elhunyt édesapa viszont nagy összegű adó- és járuléktartozást halmozott fel, amelyet megállapodás alapján havonta törlesztett. Az örökölt ingatlan egy kis faluban található, eladása szinte lehetetlen, az örökös semmilyen egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. augusztus 28-án (343. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5836
[…] megfizetésére.Az Art. 78. §-ának (6) bekezdése szerint, ha az adókötelezettség a természetes személy halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani.Az örökös tehát adóssá válik, és az adóhatóság által kibocsátott határozat szerint az öröklött tartozást a külön határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül meg kell fizetnie. Amennyiben a fizetés nem történik meg, akkor a hatóság a hagyatékra – jelen esetben a házra – végrehajtást indíthat.Ebben az esetben már nincs jelentősége annak, hogy a tartozás eredetileg hogyan, illetve melyik adóalanynál keletkezett, a kibocsátott határozat alapján a magánszemély örökös válik adóssá.Ez azért fontos, mert a leírt élethelyzetben az örökös biztosan nem tudja megfizetni az egy összegben esedékessé vált tartozást, ráadásul szüksége is lenne az örökségre, így jelenleg csak abban reménykedhet, hogy a hatóság méltányosságot gyakorol. A NAV ugyanis méltányossági jogkörében eljárhat, ha ezt törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is méltányosságot gyakorolni a törvényi felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.A törvények tehát méltányossági lehetőséget biztosítanak azon adózók részére, akik a jogszabályokban meghatározott, bevallott vagy a NAV által véglegessé vált határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben tudják teljesíteni. A fizetési kedvezmények elbírálása során csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e avagy sem, azaz a hatóság nem vizsgálja, hogy hogyan keletkezett a tartozás, kizárólag az adózó szociális helyzete számít. Természetes személy adózónál az a mérlegelési szempont, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e.A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálatánál a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségére lehet következtetni akkor, ha az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre eső nettó jövedelme a háztartás típusára (családtagok száma, nyugdíjas vagy keresőtevékenységet folytató stb.) központi statisztikailag (Policy Agenda) megállapított létminimum összegét nem haladja meg, és ezt a jövedelmi helyzetet a vagyoni és szociális körülmények is tükrözik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy méltányosság csak ilyen alacsony jövedelem esetén gyakorolható. Magasabb összegű jövedelem is megalapozhatja a méltányosság gyakorlását, amennyiben a jövedelmi és az egyéb vagyoni viszonyokat összevetve a tartozás nagyságrendjével annak teljes összegű megfizetése a megélhetést súlyosan veszélyeztetné. A?mérlegeléskor a NAV figyelembe veszi többek között a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a lakásfenntartással kapcsolatos költségeket (pl. közüzemi számlák, közös költségek, lakásbiztosítás, albérleti díj), a lakást terhelő hitel, valamint kizárólag az ahhoz kapcsolódó életbiztosítás havi törlesztőrészletét, a munkába járás költségeit, az egyéb kötelezettségek, tartozások összegét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének mérlegelésénél az adós és a vele közös háztartásban élők jövedelmi és vagyoni viszonyai együttesen kerülnek figyelembevételre. A vagyoni viszonyok mérlegelése során vizsgálja a NAV, hogy a vagyontárgyak az átlagos életvitelhez nélkülözhetetlen vagy az azt meghaladó körbe tartoznak-e.A lakhatás elvesztése a megélhetés súlyos veszélyeztetettségének körébe tartozik. Ezért az egyéb feltételek fennállása esetén a méltányosságot általában […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. augusztus 28-án (343. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5836
[…] megfizetésére.Az Art. 78. §-ának (6) bekezdése szerint, ha az adókötelezettség a természetes személy halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani.Az örökös tehát adóssá válik, és az adóhatóság által kibocsátott határozat szerint az öröklött tartozást a külön határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül meg kell fizetnie. Amennyiben a fizetés nem történik meg, akkor a hatóság a hagyatékra – jelen esetben a házra – végrehajtást indíthat.Ebben az esetben már nincs jelentősége annak, hogy a tartozás eredetileg hogyan, illetve melyik adóalanynál keletkezett, a kibocsátott határozat alapján a magánszemély örökös válik adóssá.Ez azért fontos, mert a leírt élethelyzetben az örökös biztosan nem tudja megfizetni az egy összegben esedékessé vált tartozást, ráadásul szüksége is lenne az örökségre, így jelenleg csak abban reménykedhet, hogy a hatóság méltányosságot gyakorol. A NAV ugyanis méltányossági jogkörében eljárhat, ha ezt törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is méltányosságot gyakorolni a törvényi felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.A törvények tehát méltányossági lehetőséget biztosítanak azon adózók részére, akik a jogszabályokban meghatározott, bevallott vagy a NAV által véglegessé vált határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben tudják teljesíteni. A fizetési kedvezmények elbírálása során csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e avagy sem, azaz a hatóság nem vizsgálja, hogy hogyan keletkezett a tartozás, kizárólag az adózó szociális helyzete számít. Természetes személy adózónál az a mérlegelési szempont, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e.A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálatánál a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségére lehet következtetni akkor, ha az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre eső nettó jövedelme a háztartás típusára (családtagok száma, nyugdíjas vagy keresőtevékenységet folytató stb.) központi statisztikailag (Policy Agenda) megállapított létminimum összegét nem haladja meg, és ezt a jövedelmi helyzetet a vagyoni és szociális körülmények is tükrözik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy méltányosság csak ilyen alacsony jövedelem esetén gyakorolható. Magasabb összegű jövedelem is megalapozhatja a méltányosság gyakorlását, amennyiben a jövedelmi és az egyéb vagyoni viszonyokat összevetve a tartozás nagyságrendjével annak teljes összegű megfizetése a megélhetést súlyosan veszélyeztetné. A?mérlegeléskor a NAV figyelembe veszi többek között a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a lakásfenntartással kapcsolatos költségeket (pl. közüzemi számlák, közös költségek, lakásbiztosítás, albérleti díj), a lakást terhelő hitel, valamint kizárólag az ahhoz kapcsolódó életbiztosítás havi törlesztőrészletét, a munkába járás költségeit, az egyéb kötelezettségek, tartozások összegét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének mérlegelésénél az adós és a vele közös háztartásban élők jövedelmi és vagyoni viszonyai együttesen kerülnek figyelembevételre. A vagyoni viszonyok mérlegelése során vizsgálja a NAV, hogy a vagyontárgyak az átlagos életvitelhez nélkülözhetetlen vagy az azt meghaladó körbe tartoznak-e.A lakhatás elvesztése a megélhetés súlyos veszélyeztetettségének körébe tartozik. Ezért az egyéb feltételek fennállása esetén a méltányosságot általában […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
