Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. április 28-án (277. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4719

[…] (3) bekezdésének a) és e) pontjaiban rögzített felmondásvédelmi garanciák az állam intézményvédelmi kötelezettségeként jelennek meg. A kedvezmények, többletjogosultságok igénybevétele ennek megfelelően feltételekhez köthető, és ilyennek tekinthető a tényleges intézkedést igénylő pozitív tartalmú jogosultságok (pl. munkaidő-kedvezmény) esetében a kedvezményre okot adó munkáltatónak történő bejelentése. Erről a munkáltató a várandósság első időszakában külső jelek hiányában nem is szerezhet másként tudomást, csak ha a munkavállaló ezt jelzi. A munkavállaló szabad döntésén múlik, hogy igénybe szeretné-e venni a neki járó kedvezményeket, és ennek érdekében tájékoztatni kívánja-e a munkáltatót a magánszféra körébe tartozó adatokról. A felmondásvédelmi szabály azonban más jellegű, más szerkezetű védelmet jelent. Előadása szerint ez egy potenciális jellegű védelmi mechanizmus, amely eleve nem feltételezi a bejelentést, hiszen akkor, és csak akkor aktiválódik, ha a munkáltató el kívánná bocsátani a munkavállalót. Mivel a munkáltatói felmondással szembeni védelem nem igényel speciális munkáltatói intézkedést, a nyilatkozattétel nem lehet automatikus. Felmondásvédelem esetében a nyilatkozattétel előírását az államnak megfelelően igazolnia kell, mivel a munkavállaló legszemélyesebb belső szférájával az egészségügyi és családi állapotával kapcsolatos információkról van szó, az alapvető jogok biztosa szerint viszont ilyen alkotmányos indok nincsen.Az Alkotmánybíróság az alapvető jogok biztosa által előterjesztett indítványt megvizsgálta, elbírálta, megállapította, hogy az indítvány részben megalapozott.A 17/2014. AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Mt. 65. §-ának (5) bekezdése "a felmondás közlését megelőzően" szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Mt. 65. §-ának (5) bekezdése a következő szöveggel maradt hatályban: "A (3) bekezdés a) és e) pontjaiban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta."A határozat indoklása értelmében az Alkotmánybíróságnak a kérelem keretei között azt kellett vizsgálnia, hogy az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének a) és e) pontjaiban foglalt felmondási védelemre való hivatkozásnak a munkáltató munkavállaló általi – a felmondás közlését megelőző – tájékoztatáshoz kötése sérti a hivatkozott alapjogokat.Megállapította, hogy a gyermeket vállaló munkavállalók magánszférához való alanyi joga áll szemben az állam – gyermeket vállaló munkavállalók érdekeit absztrakt módon – intézmény védelmi kötelezettségével. A felmondási védelem formájában realizálódó intézményvédelmi kötelezettség tényleges megvalósulásához – ugyanúgy, ahogy az Mt. által biztosított egyéb kedvezmények esetében – elengedhetetlen a munkáltatónak a kedvezményre okot adó körülményről való tájékoztatása. Ebben a tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a többletvédelem pozitív (pl. munkaidő-kedvezmény) vagy negatív (tilalom) jellegű-e.Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az Mt. 65. §-ának (5) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség önmagában szükséges a felmondási védelem érvényesülése céljából. A várandósság és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben való részvétellel kapcsolatos speciális tájékoztatási kötelezettség erre vonatkozó külön rendelkezés hiányában az Mt. kölcsönös együttműködési és általános tájékoztatási kötelezettségekről elő­írt szabályokról is következne. A munkavállaló – különösen a várandósság első szakaszában, amikor ennek külső jelei nincsenek, illetve az emberi reprodukciós kezelés alatt – csakis úgy érvényesítheti a rá vonatkozó védelmet, ha az előírt tájékoztatást megadja. Mivel azonban a tájékoztatási kötelezettség korlátozza a gyermeket vállaló munkavállalók magán­élethez való jogát, az nem választható el az elérni kívánt céltól, a többletvédelem érvényesítésétől. Ennek értelmében a magánszférába tartozó adatokról való tájékoztatás csak akkor szükséges, ha a felmondási védelem érvényesítése szempontjából releváns esemény (felmondás közlése) bekövetkezik, de legalább a munkaviszony megszüntetésének munkáltatói szándéka megnyilvánul.Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Mt. 65. §-ának (5) bekezdése "a felmondás közlését megelőzően" szövegrésze a tájékoztatást a munkaviszony megszüntetése munkáltatói szándékának bármilyen formájú megnyilvánulásától függetlenül teszi kötelezővé. A meghallgatás intézményének hiánya azzal a következménnyel jár, hogy a munkavállaló csupán a felmondás közlésekor értesül a munkaviszony megszüntetésének munkáltatói szándékáról. A fentiekre tekintettel a kifogásolt rendelkezés "a felmondás közlését megelőzően" szövegrésze kizárja annak a lehetőségét, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésének munkáltatói szándéka kinyilvánításakor, a felmondási védelem igénybevétele érdekében dönthessen a magánszférába tartozó adatok kiszolgáltatásáról. A kifogásolt rendelkezés az összes olyan esetben, amikor a felmondásra nem a csoportos létszámcsökkentés keretében kerül sor, kizárja a felmondási védelemre a felmondás közlésekor történő hivatkozást. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fenti szövegrész – tekintettel az Mt. 24. §-ára – nem értelmezhető úgy, hogy a munkavállaló a felmondás közlésekor tájékoztathatja […]