Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. július 29-én (262. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4471

[…] munkaidő úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munka­időt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse. Az elszámolási időszak alkalmazásánál megfelelően alkalmazni kell a munkaidőkeretre vonatkozó szabályokat, így az elszámolási időszak tartamának megállapítására, kezdő és befejező időpontjának meghatározására és közzétételére, valamint arra az esetre, ha a munkaviszony az elszámolási időszak letelte előtt szűnik meg. Mindkét esetben az a lényeg, hogy a törvény alapjában a rendes munkaidővel való rugalmas gazdálkodás korlátozott időtartamon belüli lehetőségét teremti meg. Alapvető szociális jogokat védő szabály, hogy a munkavállalók időben előre tudják, hogy a napi munkaidejük figyelembevételével milyen munkarendben, mely napokon, mettől meddig kötelesek a munkaviszony keretében munkát végezni. Ezzel összefüggésben az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irány­adó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. Minden olyan munkavégzés, melyet nem a fentieknek megfelelően közölt időben rendel el a munkáltató, rendkívüli munkavégzésnek minősül akkor is, ha a munkáltató munka­időkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmaz.A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül ötven százalék bérpótlék illeti meg, vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jára) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,b) a munkaidőkereten felül vagyc) az elszámolási időszakon felülvégzett munka esetén.A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár.A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenő­időt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett havi átalányt állapíthatnak meg.Mint az a fenti szabályokból kitűnik, az ott említett rendkívüli munkavégzés utáni külön díjazás a bérpótlék, ami a rendes munkaidejére járó díjazáson felül illeti meg a munkavállalót. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy csak a bérpótlékot kell megfizetni a rendkívüli munkavégzés idejére, és ha a munkavállaló másik szabadidőt vagy pihenőnapot (pihenőidőt) kap, akkor ezzel a teljes ellentételezés megtörténik. A másik szabadidő, pihenőnap (pihenőidő) csak az ötven százalék bérpótlékot váltja meg, a munkavégzés után járó munkabért ekkor is meg kell fizetni. A munkabér elszámolásának és kifizetésének szabályai szerint a munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni.A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni. A munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás ésa) havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár;b) órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munka­időnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki.A munkaidőkeret vagy az elszámolási […]