Munkaidő beosztása


Helyesen jár el a munkavállalók munka­idejének beosztása során az a számítástechnikai szaküzletet üzemeltető munkáltató, akinek két dolgozója 5 napon keresztül 7,5 órát, szombaton pedig 2,5 órát dolgozik?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. október 29-én (247. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4220

[…] órára akkor emelhető, ha a munkavállaló– készenléti jellegű munkakört lát el,– a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat. A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő). A teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő és a részmunkaidő között az az alapvető különbség, hogy részmunkaidő meghatározása esetén a munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai arányosan csökkenthetők, míg rövidebb teljes munkaidő esetén nem.Az általános beosztási szabály szerint a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Ettől eltérően munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén – a vasárnapi és a munkaszüneti napi munkavégzés szabályaira tekintettel – a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). Az, hogy a munkaidő a hét minden napjára beosztható, nem jelenti azt, hogy a munkavállalók munkaidejét úgy is el lehet osztani, hogy folyamatosan, megszakítás nélkül mindennap dolgozzanak. Ennek egyik fő korlátja a heti pihenőnapok, illetve heti pihenőidő kiadásának kötelezettsége, a másik a vasárnapi és munkaszüneti napi rendes munkaidőben történő munkavégzés elrendelhetőségének korlátozottsága. Főszabály szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, azonban – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani, és természetesen a keret vagy az elszámolási időszak végéig valamennyi pihenőnapját meg kell kapnia a munkavállalónak. A heti pihenőnapok kiadása helyett lehetősége van a munkáltatónak heti negyvennyolc órát kitevő egybefüggő pihenőidőt kiadni. A heti két pihenőnapot nem szükségszerűen két egymást követő napon kell kiadnia a munkáltatónak, míg a pihenőnapok kiadása helyetti heti negyvennyolc órát egybefüggően kell kiadni.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is kiadható, azonban ilyenkor is biztosítani kell a munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenőidőt.A beosztás szerinti napi, heti munkaidő mértékére is vonatkoznak korlátozó szabályok. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet. A beosztás szerinti napi munkaidő főszabály szerint legfeljebb tizenkét óra, a heti munkaidő legfeljebb negyvennyolc óra lehet. E szabály alkalmazása szempontjából a napi munkaidőbe a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt, míg a heti munkaidőbe valamennyi címen keletkező rendkívüli munkaidőt be kell számítani.A munkáltatónak a munkaidő beosztásakor azt is tudnia kell, hogy a törvény fogalommeghatározása szerint pontosan mi is tekintendő munkaidőnek, és mi nem. A törvény szerint munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.