Nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele
Kérdés
Igénybe kell venni a nők kedvezményes nyugdíját a jogosultság megnyílásának időpontjában, vagy ettől az időponttól bármikor kérhető a nyugellátás? Azonos-e a 40 éves szolgálati idő a 40 év jogosultsági idővel?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. július 31-én (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3817
[…] ellátás folyósításának időtartama. A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjára az a nő jogosult, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, feltéve hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A "nők öregségi teljes nyugdíja" még negyven év jogosultsági idő ellenére sem állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. Amennyiben a kérelmező nő rendelkezik a fentiekben bemutatott kritériumokkal, nem kell azonnal igénybe vennie az ellátást. Úgy is mondhatnánk, nincs nyugdíjkényszer. Ha valaki a munka mellett dönt, akkor a későbbiekben, a nyugdíjkorhatára betöltése előtt is érvényesítheti az öregséginyugdíj-igényét. Fontos megjegyezni, hogy a nők kedvezményes öregségi nyugdíja és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor igénybe vehető öregségi nyugdíj között semmi különbség nincs. Mindkettő ugyanolyan öregségi nyugdíj, az összegszerűségre vonatkozó számítási szabályok is megegyeznek. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy a jelenlegi Tny-tv. szabályai biztosítják azt a lehetőséget, hogy a nyugdíjas a nyugellátása mellett meghatározott jövedelemhatárig munkát vállalhasson. A jövedelemkorlátozás csak azokra az öregségi nyugdíjasokra vonatkozik, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötték be. A Tny-tv. 83/B. §-ának rendelkezése szerint, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő öregségi nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*