Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. május 8-án (218. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3746

[…] alapján a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő; b) két gyermeke után négy; c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A pótszabadság arányosítására csak az adott évben munkában töltött, illetve egyébként szabadságra jogosító idő arányában kerülhet sor. Az arányosításra tehát önmagában nem adhat okot, hogy a gyermek év közben született, illetve év közben tölti be a tizenhatodik életévét. A terhes, illetve a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Sajnos a kérdező nem közölte, mikor kezdte meg szülési szabadságát, így nem lehet pontosan megállapítani, hogy a szünetelés időtartama alatt pontosan meddig volt jogosult szabadságra, így csak a kiszámításhoz lehet segítséget adni. A fenti szabályok figyelembevételével a szabadságot az alábbiak szerint kell kiszámítani: – a 2008. évi éves 21 nap szabadságból ki nem vett napok (ha volt ilyen); – 2009. évi szintén 21 nap + a született gyermek után 2 nap pótszabadság (feltéve hogy az anya úgy nyilatkozott, azt ő veszi igénybe); – a 2010. évre járó 22. nap szabadság + a született gyermek után 2 nap pótszabadság (feltéve hogy az anya úgy nyilatkozott, azt ő veszi igénybe) fizetés nélküli szabadság első évének lejártáig számított időarányos része. (A fizetés nélküli szabadság a szülési szabadság lejártát követő napon kezdődik.) 2011. augusztus 1-jétől változtak az Mt. szabadság kiadására vonatkozó szabályai. A korábbi szabályozás szerint, ha a munkáltató a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő más akadály miatt nem tudta kiadni tárgyévben a szabadságot, akkor az akadály megszűnésétől számított harminc napon belül kellett kiadnia. A 2011. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezés szerint, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül kell a munkáltatónak a szabadságot kiadnia. Az új szabályozás szerint a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta […]