Részlet az állásfoglalásból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. november 3-án (508. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8792

[…] hiányában – a minimálbér 30 százalékának a 18,5 százalékára. A különbözet utáni járulékot a Tbj-tv. 23. §-ának (3) bekezdése és 77. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató saját terhére fizeti meg, azt a munkavállalótól nem vonhatja le. A minimumalap teljes hónapra 2026-ban 96 840 forint; azt nem a behívással érintett munkanapok számával kell arányosítani.A minimumjárulék-alapot azonban nem kell figyelembe venni a kisvállalati adó alapjának a meghatározásánál. A Kiva-tv. 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja ugyanis a Tbj-tv. szerint járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítást tekinti személyi jellegű kifizetésnek. A járulékfizetési alsó határra történő kiegészítéshez nem kapcsolódik további, a munkavállalónak járó munkabér.E meghatározás alapján a munkavállaló tényleges munkabére és a minimális járulékalap különbözete nem tartozik ebbe a körbe, tehát kivaalap-növelő tényezőként ezt nem kell figyelembe venni.[Zárójelben jegyezzük meg, hogy a társas vállalkozó minimumjárulék-alapja azért növeli a kivaalapot, mert a Kiva-tv. 20. §-a (2) bekezdésének b) pontja és (2b) bekezdése személyi jellegű kifizetésként külön nevesíti, hogy tag esetén személyi jellegű kifizetésnek tekintendő a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja szerinti minimálbér, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbért arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.]Ami a tartós megbízást illeti, a minimumalap és a kiva viszonya szempontjából ugyanerre az „eredményre” jutnánk, ugyanakkor e megoldás jogszerűségéről csak a tevékenység jellegének ismeretében tudnánk nyilatkozni. A tartós megbízás 2026-tól a jövedelem összegétől függetlenül biztosítással jár, ha a foglalkoztató ilyen jogcímen jelenti be. A járulék alapja a költségelszámolás után fennmaradó jövedelem, legalább a minimálbér 30 százaléka, a Tbj-tv. 27. §-ának (2)–(3) bekezdéseiben foglalt kivételekkel. A két jogviszony közterhei tehát nem feltétlenül azonosak, és vannak olyan feladatok, melyek nem végezhetőek megbízási jogviszony keretében.A kérdésben utalás történik arra, hogy esetleg diákok, GYES-ben, ápolási díjban részesülő, illetve megváltozott munkaképességű személyek is foglalkoztatásra kerülhetnek.A diákokkal kapcsolatban meg kell említenünk, hogy amennyiben foglalkoztatásukra iskolaszövetkezeten keresztül kerül sor, akkor velük kapcsolatban (feltéve, hogy nappali rendszerű képzésben vesznek részt) nincs biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, a kft. pedig az iskolaszövetkezet szolgáltatási díját fizeti meg, amely nem a kft. kivaalapját képező személyi jellegű […]