Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. november 8-án (207. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3544

[…] születési anyakönyvi kivonattal, és a fenti jellegű foglalkoztatók munkavállalói, öt munkanap munkaidő-kedvezmény igénybevételét engedélyezi a jogszabály, melynek idejére távolléti díjban részesülhetnek. Sajnálatos módon tragédia is történhet. Abban az esetben, ha halva születik a gyermek, szintén igénybe lehet venni a kedvezményt. Ebben az esetben a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát kell az igényléshez bemutatni. Esetünkben ugyan nem örökbefogadás történt, de a teljes körű tájékoztatáshoz el kell mondani, hogy az örökbe fogadott gyermek után az örökbe fogadó apát is megilleti a támogatásnak ez a formája, amennyiben erről a határozatot bemutatja. Az apáknak a kérelem előterjesztésekor írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apák, és ezt a jogukat nem szüneteltetik, nem szüntették meg. Esetünkben tehát ez az a pont, amely alapján a gyermek születési anyakönyvi kivonatában jelenleg szereplő apa, a korábbi férj nem kérelmezheti a munkaidő-kedvezményt, mivel szülői felügyeletet nem gyakorol. Ha a munkavállaló apuka a munkaidő-kedvezményre jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a munkaidő-kedvezmény igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a munkaidő-kedvezményt részben vagy egészében még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére 3 munkanapon belül köteles igazolást kiadni. A munkaidő-kedvezmény igénybevételének ezek szerint létezik egy időbeli határa. Ennek időtartamát már nem a rendelet, hanem az Mt. szabályozza, annak is az igen elrejtett 138/A. §-a. Az időtartamot a következőképpen határozza meg. Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. Példán szemléltetve, amennyiben a gyermek 2011. június 22-én született, akkor a munkaidő-kedvezményt 2011. szeptember 30-ig veheti igénybe, az említett időtartamon belül az öt munkanapot szabadon meghatározhatja, de a befejezésének időpontja az említett intervallumon belül kell legyen. A kérdést feltevő édesapának tehát válaszul leírhatjuk, hogy amennyiben ezen az időtartamon belül sikeresen átírják a születési anyakönyvi kivonat idevonatkozó adatát, akkor természetesen igénybe veheti a kedvezményt, ellenkező esetben nem. Amennyiben éppen abban az időszakban vált az apuka munkahelyet, amikor jogosult a kedvezményre, tehát a szülést követő két hónapon belül, akkor kell alkalmazni a korábban leírt szabályozást az igazolás kiadásáról. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Havi időbér esetén az egy napra jutó távolléti díj az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa. Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy órára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata. Teljesítménybér alkalmazásánál a távolléti díj számításakor a munkavállaló távolléte idején vagy időszakában érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének – ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utóbbinak – a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjével szorzott összegét kell figyelembe venni. Mivel a kedvezmény munkanapokra jár, így természetesen szabad-, munkaszüneti vagy ünnepnapokra azt kiadni nem lehet. A munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételéről olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként az említett nyilatkozatnak, anyakönyvi kivonatnak, valamint a halottvizsgálati […]