Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. július 19-én (200. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3444

[…] otthoni ápolásra. Az Mt. 139. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalónak - kérelmére – tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Az Mt. 139. § (2) bekezdése értelmében közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, mostoha- és a nevelőszülő, a testvér és az élettárs. A fenti rendelkezések értelmezése szerint a munkavállalónak – kérelmére – a tartós ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. A gyakorlatban otthoni ápolás alatt a munkavállaló, illetve az ápolt lakásán történő ápolást egyaránt érteni kell. Ellenben, ha az ápolás egészségügyi intézményben történik, a szabadság nem vehető igénybe. A törvény a közeli hozzátartozók fogalmát tételesen felsorolja, ezért csak és kizárólag a felsoroltak tekintetében vehető igénybe az ápolási szabadság. Ha vitás, hogy a megnevezett ápolásra szoruló személy a munkavállaló közeli hozzátartozója, a munkavállalónak kell igazolnia a közeli hozzátartozói minőséget. Az igazolás történhet személyi igazolvánnyal, jogerős közigazgatási határozattal, születési vagy házassági anyakönyvi kivonattal stb. Az ápolásra szorultságot a kezelőorvos igazolja. Az igazolásban foglaltakat a munkáltató köteles elfogadni, az igazolásban foglaltakat nem vizsgáltathatja felül. A jogalkalmazói gyakorlatban eltérő álláspont alakult ki annak tekintetében, hogy a munkavállalót az ápolási szabadság egy ízben és egy közeli hozzátartozó ápolására legfeljebb két évig, vagy több ízben, és minden egyes ápolt közeli hozzátartozója tekintetében két-két évig illeti meg. Többségi jogalkalmazói álláspont szerint (amely álláspontot a szerző is képviseli) ha a munkavállaló folyamatosan ápolja egy vagy több közeli hozzátartozóját, az ápolási szabadság tartama legfeljebb két év. Ha az ápolási szabadságok igénybevétele nem folyamatos, a közeli hozzátartozók ápolása eltérő időszakban, megszakításokkal történik, a munkavállalót mindegyik hozzátartozója tekintetében külön-külön illeti meg legfeljebb két évig az ápolási szabadság. A két évet meghaladó mértékű ápolási szabadság biztosítása nem kötelező, a munkáltató mérlegelési jogkörében engedélyezheti a hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadságot. Az Mt. 90. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a beteg gyermek ápolására […]