Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. június 7-én (198. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3391

[…] meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, a közszolgálati jogviszonyát a 17. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kell megszüntetni [17/A. § (4) bekezdés]. Ha a köztisztviselő munkaszerződést köt, a megkötést megelőző közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el. Határozatlan idejű közszolgálati jogviszony esetén határozatlan idejű munkaviszonyt kell létesíteni [17/A. § (5) bekezdés]. Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony időtartamát az (1) bekezdésben foglalt időponttól kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közszolgálati jogviszony időtartama alapján, az (1) bekezdésben meghatározott időpontban irányadó szabálya szerint számított felmentési idő és a végkielégítés mértékét hozzá kell számítani [17/A. § (6) bekezdés]. Az (1)–(6) bekezdés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató egy része (szervezeti egysége) szűnik meg, és ezzel egyidejűleg a feladat ellátására az e törvény hatálya alá nem tartozó szervet létesít [17/A. § (7) bekezdés]. A közigazgatási szervnek tájékoztatási kötelezettsége van az elhatározott és végrehajtott létszámcsökkentésről az állami foglalkoztatási szerv irányába a Ktv. 17/B. §-ában foglalt rendelkezések szerint. E rendelkezések értelmében a közigazgatási szerv legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett köztisztviselők nevéről, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és átlagkeresetéről. A tájékoztatási kötelezettség – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a jogutód nélkül megszűnő közigazgatási szervet terheli. Az előző bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentéssel érintett köztisztviselők létszáma 30 napon belül a) 20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő, b) 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő, c) 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a köztisztviselők 10 százaléka, d) 300 vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő. Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a közszolgálati jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani. A Ktv. 19. § (1) bekezdése értelmében a köztisztviselőt – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – végkielégítés illeti meg, ha közszolgálati jogviszonya felmentés vagy közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A Ktv. 19. § (8) bekezdésének d) pontja értelmében végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonya a 17/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg, és az új munkáltatóval a 17/A. § (3) bekezdése szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít. A Ktv. 20/A. § (1) bekezdése értelmében, ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdése alapján vagy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, legfeljebb a felmentés időtartamára, beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik. A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése és értelmezése alapján megállapítható, hogy a megszüntetésre kerülő belső szervezeti egységben foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának megszüntetésére, figyelemmel a Ktv. 17/A. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezésre, alapvetően a Ktv. 17/A. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók. Az ítélkezési gyakorlat a Ktv. 17/A. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezést kiterjesztően értelmezi, amelynek értelmében abban az esetben is a Ktv. 17/A. § (1)–(6) bekezdés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató egy része (szervezeti egysége) szűnik meg, és ezzel egyidejűleg a feladat ellátását az Mt. hatálya alá tartozó, általa (munkáltató fenntartója által) már korábban alapított, létrehozott szervezettel kívánja a továbbiakban megoldani. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Ktv. a 17/A. § szerinti változás lebonyolítására részletes eljárási szabályokat, határidőket állapít meg, azonban az eljárási szabályok megszegéséhez, a határidők elmulasztásához jogkövetkezményeket közvetlenül nem fűz. Ebből jogilag, tartalmilag az a következtetés vonható le, ha a munkáltató a Ktv. 17/A. §-ban rögzített eljárási rendet alapvetően megtartja, azaz az érintett köztisztviselőt a szervezeti jogállás megváltoztatását megelőzően a változásról értesíti, tájékoztatja őt írásban arról, hogy az új munkáltató a köztisztviselő továbbfoglalkoztatását vállalja-e, biztosítja a köztisztviselő részére a tájékoztatást követően, hogy írásban nyilatkozzon arról, hogy hozzájárul-e a továbbfoglalkoztatásához, illetve felhívja a köztisztviselő figyelmét arra, milyen jogkövetkezménnyel jár, ha továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, illetve a megjelölt határidőn belül nem nyilatkozik, a 60, illetve a 30 napos határidő esetleges be nem tartása önmagában a közszolgálati jogviszony megszüntetéséhez kapcsolódó jogellenességet nem okoz. A Ktv. 17/A. §-ában foglalt […]