Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. március 29-én (193. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3324

[…] kell meghatározni a munkavállalóra irányadó munkaidő figyelembevételével a keretben beosztható munkaidőt. A keretben beosztható munkaidő mennyisége ugyanis attól függ, hogy adott időszakra naptár szerint hány munkanap esik. E napok számát kell megszorozni a munkavállalóra irányadó napi munkaidővel. Az Mt. 118/A. § (5) bekezdése alapján a munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidővel kell figyelembe venni. Az első fordulat gyakorlatilag azt jelenti, hogy a keretben ledolgozandó munkaidő számításakor a teljes keret időszakából csak azokat az időszakokat kell figyelembe venni, amikor a munkavállaló ténylegesen beosztható volt. A második esetben viszont úgy kell a munkaidőt kiszámolni, mintha a keresőképtelenség időtartamára eső időszakban az általános munkarend szerint lett volna beosztva a munkavállaló, napi egyenlő munkaidőben. Mindkét esetben előfordulhat, hogy a keresőképtelenség kezdő időpontjáig a munkavállaló napi átlagban kevesebbet vagy többet dolgozott a rá irányadó napi munkaidőnél. Amennyiben a keresőképtelenség megszűnik a munkaidőkeret lejárta előtt, akkor a hátralévő időben ezek az időtartamok részben vagy egészében esetleg még kompenzálhatók. A kompenzálás elmaradása esetén a munkavállalónak – mintegy munkaidőkereten felüli munkaidőként – ki kell fizetni a többletmunkaidőt, kevesebb munkaidő teljesítése esetén viszont nem […]