Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. június 8-án (175. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3007

[…] hogy az elsődleges joghatósággal Svájc rendelkezik, ezért családi támogatásra az ottani folyósító szervnél kell az igényt bejelenteni. Az új kérelem elbírálásakor a jogosultsági feltételek fennállása esetén az ellátásra való jogosultság megállapításáról, és ezzel egyidejűleg az igényelt családtámogatási ellátás teljes összegének folyósításáról ott fognak rendelkezni. Az igény késedelmes benyújtása esetén visszamenőleg két hónapra állapítható meg családtámogatási ellátás, az igénybejelentés időpontjának azonban az EU-tagállamok bármelyikében benyújtott családi ellátás megállapítása iránti kérelem dátumát kell figyelembe venni azzal, hogy másik tagállamban benyújtott igény elutasítása és az adott országban történő igénybejelentés között egy évnél hosszabb idő nem telhet el. Amennyiben az említett egy éven belül történt az igénybejelentés, a másik tagállami igénylés időpontját kell alapul venni. Egy éven túl benyújtott kérelem esetén az adott országbeli igénybejelentés dátuma szerint kell a jogosultság megállapításáról rendelkezni, esetleg a visszamenőleg két hónapos megállapíthatóság figyelembevételével. Amennyiben a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, az igényt a svájci hatóság el fogja utasítani. Az előzőekben kifejtettük az elsődleges joghatóság mibenlétét, jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor léteznie kell másodlagos joghatóságnak is. Nézzük meg, milyen intézkedést követel meg a jog a másodlagos joghatósággal rendelkező államtól! Másodlagos joghatósággal rendelkezhet egy ország, amennyiben az igénylő, vagy házastársa, egyes esetekben élettársa lakcímmel vagy keresőtevékenységgel rendelkezik az adott államban. A másodlagos joghatósággal rendelkező ország kérelem esetében kiegészítést állapít meg abban az esetben, ha az ügyfél részére az elsődlegesen joghatósággal rendelkező tagállamból járó családi ellátások összege kevesebb, mint az adott ország területéről jogszerűen járó ellátásoké. Erre például abban az esetben kerülhet sor, ha az egyik szülő a Magyar Köztársaság területén, a másik szülő egy másik tagállam területén munkavállaló, vagy önálló vállalkozó, és a család életvitelszerűen nem a másodlagos joghatósággal rendelkező ország területén él. A két tagállamból járó családi ellátások közötti különbözetet csak a tárgyévet követően lehet visszamenőlegesen megállapítani […]