Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. március 24-én (147. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2535

[…] öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. A felmondási tilalom alapvető esetköreit az Mt. 90. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. A felmondási tilalom azt jelenti, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát a törvényben meghatározott időtartam (a felmondási védelem időtartama) alatt. A felmondási tilalom fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó, ezért a védettség időtartama alatt felmondás nem közölhető. A felmondási tilalmak kizárólag a munkáltató rendes felmondását akadályozzák, a rendkívüli felmondását azonban nem. A felmondási tilalmat megalapozó körülmények nem akadályozzák a munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással történő megszüntetését, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy vezető állású munkavállaló. Az Mt. 91. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a 90. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felmondási védelem leteltét követően rendes felmondással egészségügyi alkalmatlansága miatt akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkáltató egészségi állapotának megfelelően másik munkakör nem biztosítható, illetve ha a munkavállaló ilyen másik munkakörben történő foglalkoztatásához szükséges munkaszerződése módosításához nem járul hozzá. Az Mt. 89. § (7) bekezdésben foglalt rendelkezés az ún. védett korú munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó garanciális előírásokat tartalmazhat. E rendelkezés értelmében védett korú munkavállalónak tekintendő, ezért rendes felmondással csak különösen indokolt esetben szüntethető meg az 57. életévét betöltött munkavállaló munkaviszonya 62. életéve betöltéséig. Nem esik azonban felmentési korlátozás alá a 62. életéve betöltése előtt öregségi nyugdíjban, korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy szolgálati nyugdíjban, vagy korengedményes nyugdíjban, vagy más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő munkavállaló. A különös indok fennállásának megállapításával összefüggésben jogalkalmazói iránymutatást ad a Legfelsőbb Bíróság MK 10. sz. kollégiumi állásfoglalása. Összefoglaló jelleggel megállapítja, ha a munkáltató a munkaviszonyt csak különösen indokolt esetben mondhatja fel, a különös indok fennállásának megállapításához mindig olyan súlyos ok szükséges, amely mellett a munkáltató részére tarthatatlanná válna, vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása. Ezért a különös indok fennállásának megállapításához körültekintő vizsgálódásra, az eset összes körülményeinek leggondosabb figyelembevételére van szükség. Ezzel összefüggésben egyrészt a munkavállaló személyével kapcsolatban a különös indok adott esetben megállapítható, ha a munkavállaló munkaviszonyból eredő kötelezettségeit szándékosan szegi meg, másrészt a munkáltató gazdálkodásával összefüggésben önmagában a jelentősebb létszámcsökkentés sem tekinthető különös indoknak, ha például annak […]