Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. március 10-én (146. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2504

[…] Társadalombiztosításijárulék-alapnak a Tbj-tv. 4. § k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalapot kell tekinteni, kivéve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót. Tehát nem kell munkaadói járulékot fizetni a társadalombiztosításijárulék-alapot nem képező jövedelmek (például a jövedelmet pótló kártérítés, a késedelmi kamat, a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásával összefüggésben a vagyoni jogért fizetett ellenérték stb.), továbbá a felszolgálási díj és a borravaló után. De továbbra sem kell munkaadói járulékot fizetni az egyébként társadalombiztosításijárulék-alapot képező olyan jövedelmek után, amelyek nem munkaviszony alapján kerülnek kifizetésre. Ilyenek például a megbízási, illetve a vállalkozási jellegű jogviszonyok alapján kifizetett díjazások, és a tanulószerződésben meghatározott díj sem esik munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség alá. A munkaadóijárulék-alap egyezősége a társadalombiztosításijárulék-alappal azt is jelenti, hogy legalább a minimálbér kétszerese után kell a munkaadói járulékot megfizetni, kivéve ha ezt a mértéket a munkaviszonyban álló biztosított tényleges járulékalapot képező jövedelme nem éri el, és ezt a munkaadó az adóhatóságnak a járulékbevallásában bejelenti, ekkor a tényleges jövedelem képezi a munkaadói járulék alapját. Idéntől a szabadságmegváltás címén fizetett juttatás is a munkaadói járulék alapját képezi. A munkavállaló 2009. január 1-jétől az egészségbiztosításijárulék-alap alapulvételével köteles a munkavállalói járulékot megfizetni. A törvényi definíció értelmében egészségbiztosításijárulék-alapnak a Tbj-tv. 24. § (1) […]