Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. december 16-án (141. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2409

[…] bekezdés b) pontja értelmében a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató a munkavállaló betegsége, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adja ki a szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmezéséből következően az érintett munkavállalót 24 hét szülési szabadság, mint fizetés nélküli szabadság, valamint a gyermek otthoni gondozása céljából gyermekgondozási és -ápolási szabadság, mint fizetés nélküli szabadság illeti meg. Az érintett munkavállalót a rendes szabadság a szülési szabadság teljes időtartamára, valamint a gyermekgondozás vagy -ápolás miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére (12 hónapjára) figyelemmel illeti meg. Az érintett munkavállalóra az Mt. 134. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés megfelelően irányadó, azaz ha az őt megillető fizetés nélküli szabadság lejár, illetve az őt megillető fizetés nélküli szabadságot megszakítja, a munkáltatónak 30 napon belül ki kell adnia számára a szülési szabadság időtartamára, illetve a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság 12 hónapjára eső éves rendes szabadságot. A rendelkezésre álló adatok értelmében a kérdéses esetben az érintett munkavállaló a fizetés nélküli szabadság megszakítását követően a munkáltatónál a továbbiakban a teljes munkaidős foglalkoztatás helyett részmunkaidős foglalkoztatást szeretne, amely körülményre figyelemmel, ha a munkáltató e munkavállalói kérelemhez hozzájárul, úgy részmunkaidőben történő foglalkoztatás tekintetében a munkaszerződés módosítása szükséges. Az Mt. 84. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a munkavállaló személyi alapbérét többek között a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. Az Eb-tv. 44. §-a értelmében többek között keresőképtelen, – aki betegsége miatt […]