Munkavégzés pihenőnapon
Kérdés
Megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás azt az osztályvezető főorvost, aki a heti pihenőnapján – szombaton vagy vasárnap – eseti jelleggel, három órában ellátja az osztályon fekvő betegeket, ezzel segítséget nyújtva az ügyeletes orvosnak? Ezt a tevékenységet más esetben a beosztott orvosok látják el, szintén az ügyeletet adó orvossal párhuzamosan, az osztályvezető főorvos így beosztott orvosi tevékenységet végez.
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. november 11-én (139. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2385
[…] rendelkezése alapján legfeljebb 300 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. (A Kjt. 55/A. §-a azonos tartalmú rendelkezést tartalmaz.) Az Mt. 127. § (5) bekezdése értelmében a rendkívüli munkavégzés (4) bekezdés szerinti mértékébe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető. Az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó előírásokat az Mt. 129. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra (ügyelet), illetve az általa megjelölt – a munkavégzés helyére tekintettel elérhető – helyen töltendő készenlétre kötelezhető: a) a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása, b) baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, továbbá életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá c) az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében. Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről. A munkavállaló számára egy hónapban, illetve 4 heti időszakban – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb 168 óra készenléti idő rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve 4 heti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Az Eütev-tv. 4. § d) pontjában foglalt értelmező rendelkezés értelmében ügyeleti feladatellátás: az Eü-tv. 93. §-ában meghatározott ügyeleti ellátás keretében végzett tényleges egészségügyi tevékenység, valamint a tényleges egészségügyi tevékenység végzése nélküli rendelkezésre állás az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben. Az Eütev-tv. 4. § e) pontjában foglalt értelmező rendelkezés értelmében egészségügyi ügyelet: a d) pontban meghatározott ügyeleti feladatellátás munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban. Az Eütev-tv. 5. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében az egészségügyi dolgozó által egy naptári héten valamennyi, az e törvény III. fejezetében felsorolt jogviszony alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama – a 13. § (2) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel – 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, továbbá az egészségügyi tevékenység együttes időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére több vagy többfajta jogviszony keretében kerül sor. Az egészségügyi tevékenység különböző jogviszonyokban eltöltött együttes időtartamának meghatározása során az ügyeleti feladatellátás tekintetében csak az azon belüli tényleges egészségügyi tevékenység végzésének időtartamát kell figyelembe venni. Az Eütev-tv. 12. §-ában foglalt rendelkezés értelmében ha az egészségügyi szolgáltató megszakítás nélküli munkarendben működik, a munkaviszonyban és a közalkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet a) műszakbeosztás szerinti munkarendben, b) egészségügyi ügyelet keretében, vagy c) készenlét útján végezhet. Ha az egészségügyi szolgáltató – ide nem értve a háziorvosi ügyeleti szolgálatokat – 22.00 és 06.00 óra között nem nyújt egészségügyi szolgáltatást, egy vagy két műszakos munkarendet kell megállapítani. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató munkarendje szerint az egészségügyi szolgáltatások folyamatosan több mint 10 órán át, de nem 24 órán keresztül hozzáférhetők, több műszakot kell szervezni. Ha a folyamatos egészségügyi ellátást, továbbá a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató külön jogszabály alapján nem köteles folyamatos működését műszakszervezéssel biztosítani, a folyamatos betegellátás egészségügyi ügyelet és készenlét szervezésével is ellátható. Az egészségügyi ügyeletben történő munkavégzésre nem kell alkalmazni az Mt. 126. § (1) bekezdésének c) pontját. Egészségügyi ügyeletet az alkalmazott a) rendes munkaidőben, b) a munkáltató által a 13. § (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt módon, vagy c) 13. § (2) bekezdése alapján vállalt többletmunka keretében láthat el. Rendes munkaidő terhére egészségügyi ügyelet akkor rendelhető el, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak. Ha az ügyelet rendes munkaidőben történő ellátása az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérét, illetményét érinti, erre a megállapodásban ki kell térni. Ha az alkalmazott egészségügyi dolgozó jogviszonya kizárólag ügyeleti feladatok ellátására irányul, az ügyeleti feladatok ellátására e jogviszonyban kizárólag készenléti jellegű munkakörben kerülhet sor. A készenlét az egészségügyi dolgozónak az egészségügyi szolgáltató napi munkarendje szerinti munkaidő befejezésétől a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig az egészségügyi dolgozó által megjelölt és a munkavégzés helyére figyelemmel reálisan elérhető helyen és időben való rendelkezésre állása. Az Eütev-tv. 13. § (1) bekezdése értelmében az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a napi 24 órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében 6 havi, más egészségügyi szolgáltatók esetében 4 havi munkaidőkeret állapítható meg. Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára – heti 40 órás rendes munkaidőn felül – naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg a naptári évenként a 416 órát. A heti munkaidő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal, hogy ennek terhére a munkáltató napi munkarend szerinti munkaidőn túl a) rendkívüli munkavégzést, vagy b) egészségügyi ügyeletet rendelhet el. Az Eütev-tv. 13. § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – külön írásba foglalt megállapodás alapján - az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat, amelynek mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát. Az Eütev-tv. 13. § (4) bekezdése értelmében az (1) és (2) bekezdésben szereplő munkavégzés együttes időtartama – munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában – nem haladhatja meg a heti 60 órát, vagy - ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát – a heti 72 órát. Az Eütev-tv. 13. § (5) bekezdése értelmében az alkalmazott egészségügyi dolgozó napi munkaideje nem haladhatja meg a) a 12 órát, b) egészségügyi ügyelet ellátása esetén a 24 órát, amelyből legalább 12 órában egészségügyi ügyeletet teljesít. Az Eütev-tv. 13. § (6) bekezdése értelmében az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amely a napi 24 órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján legalább 8 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőre csökkenthető. Egészségügyi ügyelet esetén ezt a pihenőidőt közvetlenül az egészségügyi ügyelet befejezését követően kell kiadni. Az Eütev-tv. 13. § (7) bekezdése értelmében az Mt. 124. §-ának (8) bekezdésében foglalttól eltérően az Mt. 127. § (6) bekezdés c) pontja szerinti munkavállaló esetében a heti […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*