Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. november 13-án (116. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2003

[…] pihenőnapi munkavégzésért a rendes munkabérén felül 100 százalék pótlék jár (összesen 200 százalék). A munkaidő-beosztástól eltérően a napi munkaidőt meghaladóan vagy munkaidőkereten felüli munkavégzésért a rendes munkabéren felül 50 százalékos pótlék illeti meg a munkavállalót (összesen 150 százalék). Pihenőnapon végzett munka esetén a pótlék mértéke 50 százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap, továbbá a munkaidő-beosztástól eltérően, a napi munkaidőt meghaladóan vagy munkaidőkereten felül végzett munka esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy a munkabéren felül járó 50 százalékos pótlék helyett ellenértékként a munkavállalónak szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkavállaló részére a rendkívüli munka ellenértékét a munkáltató átalányban állapítsa meg. Az átalány megállapítása is a rendes munkabéren felül történhet. Fentiekből következik, hogy a személyi alapbérbe nem lehet beépíteni a többletmunka ellenértékét, mert a rendkívüli munkavégzés ellenértékét a fentieknek megfelelően kell kifizetni a munkavállaló részére, és a pótlékok számítási alapja éppen a személyi alapbér, továbbá a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként megállapítható átalányt is a rendes munkabéren felül kell megállapítani. A kérdésben felvetett gyakorlatot a munkáltatók azért szokták alkalmazni, mert azt hiszik, így mentesülhetnek a rendkívüli munkavégzés nyilvántartása és a kifizetéssel kapcsolatos adminisztráció alól. A munkavállaló rendkívüli munkaidejével kapcsolatos adatokat (kezdő és befejező időpont) a munkáltató […]