Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása
Kérdés
Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. július 31-én (109. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1870
[…] a járulékfizetés szempontjából annyi eltérést jelent, hogy a nyugdíjazást követően a munkabérből a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell levonni, valamint mentesül a munkavállalói járulék fizetése alól is, ezen túlmenően azonban minden egyéb járulékot – a 29 százalékos társadalombiztosítási, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot – meg kell fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulással egyetemben. A személyi jövedelemadó szempontjából az ügyvezető munkabére nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mely után - a törvényi korlátoknak megfelelően – adójóváírás érvényesíthető. Nyugdíjasként a munkabérét nem terheli munkavállalói járulék sem. Lehetséges ezen túlmenően az ügyvezetésre az új Gt. szerinti választott tisztségviselői jogviszony. Ez esetben társadalombiztosítási szempontból gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni, és kiterjed rá a biztosítás, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tárgyhavi tiszteletdíja eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (ez jelenleg 19 650 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, 655 forintot [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése]. Ekkor természetesen a 29 százalékos társadalombiztosítási, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást is meg kell utána fizetni. Ez a jogviszonyforma a korábbi munkaviszony fenntartása helyett akkor kedvezőbb, ha a járulékalapot képező jövedelem alacsony, és nem éri el az említett összeghatárt, mivel ekkor nem keletkezik biztosítási, járulék- és tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség. Igaz, hogy ebben az esetben a jövedelem után a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell a társaságnak megfizetnie. A tiszteletdíj a munkabérhez hasonlóan nem önálló tevékenységből származó bevételnek (jövedelemnek) minősül az Szja-tv. 25. § (1) bekezdése alapján, azonban vele szemben adójóváírás nem érvényesíthető. Amennyiben az ügyvezető más, a társaság tevékenységi körébe tartozó, az ügyvezetéstől jól […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. július 31-én (109. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1870
[…] a járulékfizetés szempontjából annyi eltérést jelent, hogy a nyugdíjazást követően a munkabérből a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell levonni, valamint mentesül a munkavállalói járulék fizetése alól is, ezen túlmenően azonban minden egyéb járulékot – a 29 százalékos társadalombiztosítási, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot – meg kell fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulással egyetemben. A személyi jövedelemadó szempontjából az ügyvezető munkabére nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mely után - a törvényi korlátoknak megfelelően – adójóváírás érvényesíthető. Nyugdíjasként a munkabérét nem terheli munkavállalói járulék sem. Lehetséges ezen túlmenően az ügyvezetésre az új Gt. szerinti választott tisztségviselői jogviszony. Ez esetben társadalombiztosítási szempontból gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni, és kiterjed rá a biztosítás, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tárgyhavi tiszteletdíja eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (ez jelenleg 19 650 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, 655 forintot [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése]. Ekkor természetesen a 29 százalékos társadalombiztosítási, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást is meg kell utána fizetni. Ez a jogviszonyforma a korábbi munkaviszony fenntartása helyett akkor kedvezőbb, ha a járulékalapot képező jövedelem alacsony, és nem éri el az említett összeghatárt, mivel ekkor nem keletkezik biztosítási, járulék- és tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség. Igaz, hogy ebben az esetben a jövedelem után a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell a társaságnak megfizetnie. A tiszteletdíj a munkabérhez hasonlóan nem önálló tevékenységből származó bevételnek (jövedelemnek) minősül az Szja-tv. 25. § (1) bekezdése alapján, azonban vele szemben adójóváírás nem érvényesíthető. Amennyiben az ügyvezető más, a társaság tevékenységi körébe tartozó, az ügyvezetéstől jól […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
