Ekho


Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. január 24-én (74. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1298

[…] tevékenységet folytat) és/vagy – a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött vállalkozási szerződés és/vagy megbízási (felhasználási) szerződés alapján került sor. Egyéb korlátozások A fent említett jogviszonyokból származó bevételek külön-külön vagy együtt sem haladhatják meg az adóévben az ekho-törvényben meghatározott összeghatárt. Ez az összeghatár: – évi 25 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély ekho-n kívüli tevékenysége révén szerzett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét; – e feltétel hiányában az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az említett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel; – nyugdíjas esetében – az előző pontban foglaltaktól függetlenül – évi 25 millió forint, azzal, hogy ha az érintett áfa fizetésére kötelezett, akkor az összeghatáron az áfával csökkentett bevétel értendő. A 25 milliós összeghatárt csökkenti az a bevétel, – amelyet az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet (is) folytató magánszemélynek az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie; – amely az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekho-t választó tagjára (tulajdonosára) a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedése arányában jut. Az ekho alapja A magánszemély azon – áfakötelezettség esetén általános forgalmi adóval csökkentett – bevétele, amelyre az ekho szerinti adózást választotta. Az ekho alapja: a munkavállaló azon bevétele – csökkentve az áfával –, mely vonatkozásában ekho-ra vonatkozó nyilatkozatot tett. Az ekho mértéke – a kifizető esetében 20 százalék, míg – a magánszemély 15 százalékot fizet, melyet a kifizető levon tőle. A fent említett 15 százaléktól eltérően 11 százalék ekho terheli azt a magánszemélyt, aki – nyugdíjas, vagy a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, – vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételének 50 százalékát figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj-tv. előírása szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette. Ha a kifizetéssel a magánszemély a járulékfizetés felső határát átlépi, a nyilatkozatban a magánszemély megjelölheti az ekho-alapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekho-alap fennmaradó részére alkalmazható a 11 százalékos ekho-mérték. (Túlfizetés, túlvonás esetén a 4 százalék a nyugdíjjárulékra vonatkozó szabályok szerint igényelhető vissza.) Az ekho fizetésével kiváltott kötelezettségek – A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék; – A biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj); – A kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó. Fentiek alapján a megfizetett ekho – 11 százalékos része személyi jövedelemadónak, – 4 százalékos része pedig – kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette – a nyugdíjjáruléknak (magán-nyugdíjpénztártag magánszemély esetében az ekho-alap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az ekho-alap 3,9 százaléka magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak) minősül, míg a kifizetőt terhelő ekho-ból az ekho-alap – 11 százaléka egészségbiztosítási járuléknak, – 9 százaléka pedig nyugdíjbiztosítási járuléknak tekintendő. Az ekho-t választó munkavállaló <br> társadalombiztosítási jogállása A befizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíj-biztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai nem illetik meg, tekintve hogy 4 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. A nyugdíj megállapításánál keresetként kell figyelembe venni az ekho-alap 50 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék. Az ekho és személyi jövedelemadó Az Szja-tv. alkalmazásában a magánszemély által jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, illetőleg az nem minősül vállalkozói bevételnek. A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után ekho-t fizető egyéni vállalkozó magánszemély az Szja-tv. költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az értékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekho-alap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel. Az ekho-alapként figyelembe vett bevétele egészét az Szja-tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelme megállapításánál be kell számítani. A kifizetőnek az ekho alapjaként figyelembe vett kifizetésről, a levont, megfizetett ekho-ról a magánszemély részére a kifizetéssel egyidejűleg igazolást kell adnia. Az ekho jogosulatlan választásának következményei Amennyiben a magánszemély bármely ok miatt nem volt jogosult az ekho választására: – a bevétel ekho-alapnak tekintett részét a személyijövedelemadó-kötelezettség […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.