Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. augusztus 30-án (65. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1147

[…] akkor veszi a munkaügyi központ nyilvántartásba, ha rendelkezik az alábbi együttes feltételekkel: a Cégjegyzékbe bejegyezték, társasági szerződése a kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza, a kormányrendelet mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztat, van megfelelő irodahelyisége és letétbe helyezett egymillió forint vagyoni biztosítékot. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a kormányrendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a feltételek meglétének igazolását tanúsító iratokat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkaviszony létesítésekor már a munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy az kölcsönzés céljából jött létre, mert ha ezt a tényt nem tartalmazza, illetve nem ebben állapodtak meg a felek, utóbb a munkaszerződés nem módosítható ennek érdekében. A kölcsönzés időtartama nem korlátozott, az szólhat pár napra, de akár évekre is. Az elvégzendő munkák köre sincs behatárolva. A kölcsönzés lényege, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállalóját ellenérték fejében munkavégzésre egy másik munkáltatónak átengedi. Tilos a kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatása: a) jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre; b) a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig. A kölcsönbeadó, a kölcsönvevő és a munkavállaló a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során köteles együttműködni. A kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti. A munkabér kifizetésére a kölcsönbeadó köteles, mivel a kölcsönvevő a munkavállaló- átengedésért a kölcsönadónak kölcsönzési díjat fizet, tehát a munkavállaló felé fizetési kötelezettség nem terheli. A munkavállaló érdekét védi az a szabály, mely szerint nem befolyásolja a kölcsönbeadó munkabér- fizetési kötelezettségét, ha a kölcsönvevő a kölcsönbeadónak nem fizeti ki a megállapodás szerinti díjat, hiszen a munkavállalónak a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszonytól függetlenül jár a munkabér. A felek (munkavállaló, kölcsönbeadó, kölcsönvevő) közötti kártérítési felelősségi szabályokat – a munkavállaló érdekeinek a jogviszony jellegéből fakadó fokozott védelmével – az Mt. 193/O §-a szabályozza. A speciális – a foglalkoztatót terhelő objektív, a társadalombiztosítási ágazati törvényekben részletezett – megtérítési kötelezettség […]