Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. május 17-én (59. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1040

[…] alapján, a munkáltató határozza meg. A szabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni, kivétel ez alól a munkaviszony első három hónapja. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, de kivételesen fontos gazdasági érdek esetén legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése szerint december 31-éig adhatja ki a munkáltató. Az Mt. 130. § (2) bekezdése felsorolja azokat az eseteket, amikor a tényleges munkavégzés nem valósul meg, de az évi rendes szabadság megállapításakor ezt az időszakot is figyelembe kell venni: A harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, a tartalékos katonai szolgálat ideje és minden olyan munkában nem töltött idő, melyre távolléti díj, ill. átlagkereset-fizetés illeti meg a munkavállalót. Idetartozik a betegség és a szülési szabadság tartama és a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első éve is. A munkavállaló 2005. január 3-ától táppénzen van, várhatóan júniusban fog szülni. A terhességi-gyermekágyi segély 168 napjának lejárta még ebben az évben, várhatóan november hónapban fog letelni. A következő ellátás (GYED) idejére fizetés nélküli szabadságot kell igényelnie, melynek első évére szintén megilleti a fizetett szabadság. Megállapíthatjuk tehát, hogy a táppénz, a szülési szabadság és a GYED ideje szabadságra jogosító idő, így a szabadság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni. A szülők döntése alapján a gyermekük nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megilleti a gyermek után járó pótszabadság, először a gyermek születési évében, utoljára pedig akkor, amikor a 16. életévét betöltötte. Az Mt. 132. § (2) bekezdésének előírásai nem tartalmazzák azt a kikötést, hogy a pótszabadság megállapításánál a teljes évnek munkában töltött időnek […]