Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés
Kérdés
Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. december 2-án (26. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 441
[…] százalék munkaadói járulék, 8,5 százalék nyugdíjjárulék (munkavállalótól levonva), 1 százalék munkavállalói járulék (munkavállalótól levonva), szja-előleg. C) Munkahellyel nem rendelkező egyén esetén: A B) pontban említett terheken túl 3 százalék egészségbiztosítási járulékot is kell vonni béréből, illetve a napi 115 forint egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni utána. (A szociális járadékos munkavállaló is e körbe tartozik.) Lényegesen kedvezőbb a helyzet, ha az érintett az Amk-tv.-ben meghatározott alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, amit a munkaügyi központokban (esetleg a jegyzőnél) lehet évente igényelni. Az e könyvecskével rendelkező munkavállalót a foglalkoztató legfeljebb 5 egymást követő napon keresztül, egy naptári hónapban legfeljebb 15 naptári napig, és egy éven belül legfeljebb 90 napig foglalkoztathatja. A rendszer lényege, hogy a munkáltatónak a dolgozó alkalmi munkavállalói könyvében naponta, a munkavégzés megkezdése előtt ki kell töltenie a kiskönyv megfelelő rovatait. A munka befejeztével, a munkabér kifizetésekor pedig a kifizetett munkabérhez a jogszabály mellékletében rendelt értékű – postán beszerezhető – közteherjegyet kell beragasztania. Ezzel a foglalkoztató eleget is tett a foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi bejelentési, adó- és járulékfizetési kötelezettségének. Az adott napi díjazáshoz tartozó közteherjegy összegét, […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. december 2-án (26. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 441
[…] százalék munkaadói járulék, 8,5 százalék nyugdíjjárulék (munkavállalótól levonva), 1 százalék munkavállalói járulék (munkavállalótól levonva), szja-előleg. C) Munkahellyel nem rendelkező egyén esetén: A B) pontban említett terheken túl 3 százalék egészségbiztosítási járulékot is kell vonni béréből, illetve a napi 115 forint egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni utána. (A szociális járadékos munkavállaló is e körbe tartozik.) Lényegesen kedvezőbb a helyzet, ha az érintett az Amk-tv.-ben meghatározott alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, amit a munkaügyi központokban (esetleg a jegyzőnél) lehet évente igényelni. Az e könyvecskével rendelkező munkavállalót a foglalkoztató legfeljebb 5 egymást követő napon keresztül, egy naptári hónapban legfeljebb 15 naptári napig, és egy éven belül legfeljebb 90 napig foglalkoztathatja. A rendszer lényege, hogy a munkáltatónak a dolgozó alkalmi munkavállalói könyvében naponta, a munkavégzés megkezdése előtt ki kell töltenie a kiskönyv megfelelő rovatait. A munka befejeztével, a munkabér kifizetésekor pedig a kifizetett munkabérhez a jogszabály mellékletében rendelt értékű – postán beszerezhető – közteherjegyet kell beragasztania. Ezzel a foglalkoztató eleget is tett a foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi bejelentési, adó- és járulékfizetési kötelezettségének. Az adott napi díjazáshoz tartozó közteherjegy összegét, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
