Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. április 22-én (13. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 198

[…] finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a TÁH, 7. a Munka Törvénykönyve harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbeadó, 8. a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából. Abban az esetben, ha magyarországi székhellyel rendelkező, tisztán magyar tulajdonosok által létrehozott foglalkoztatóról van szó, értelemszerűen csak a munkaviszony oldaláról lehet a társadalombiztosítási jogviszonyt megközelíteni. A 100 százalékosan magyar tulajdonú munkáltató által foglalkoztatott külföldi teljes körű biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen állampolgár. Ebben az esetben a munkavállaló jogviszonyát és kötelezettségeit ugyanúgy kell elbírálni, mint a magyar állampolgárét. Másféle a megítélés akkor, ha a foglalkoztató részben vagy egészben külföldi tulajdonban áll. Ebben az esetben a Tbj-tv. 11. §-át kell alkalmazni, mely szerint: "A biztosítás nem terjed ki: a) a külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére (munkatársára), a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, valamint az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú alkalmazottjaira, továbbá az e pontban felsorolt személyek Magyarországon tartózkodó, velük együtt élő külföldi állampolgárságú házastársára és gyermekeire; b) a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személyre; a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosítóintézeti képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott – a 13. § hatálya alá nem tartozó – arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül." A Tbj-tv. 13. §-a viszont kimondja, hogy: "A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni." A fenti jogértelmezést a román, orosz és izraeli állampolgárokra kivetítve megállapíthatjuk, hogy a biztosítási kötelezettség az izraeli állampolgárra nem terjed ki. Az orosz és a román állampolgárok foglalkoztatása a hatályban lévő szociálpolitikai egyezmények alapján történik. Az orosz állampolgárok foglalkoztatását […]