2247 cikk rendezése:
61. cikk / 2247 Megbízási díj szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen előírás alapján terheli a szociális hozzájárulási adó a minimálbér 30 százaléka alatti megbízási díjakat, amelyek nem keletkeztetnek társadalombiztosítási jogviszonyt, illetve vannak olyan esetek, amikor nem kell megfizetni a szochót?
62. cikk / 2247 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
63. cikk / 2247 Megbízási díj nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak a munkavállalónak, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál, ezzel párhuzamosan „B” cégnél 2022. január 1-jétől folyamatos megbízási szerződéssel adminisztrációs feladatokat végez havi bruttó 50.000 forint díjazás ellenében, és 2025-ben nyugdíjas lesz? Beleszámít a nyugdíj alapjába a megbízási díj, amelyből levonásra került a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék?
64. cikk / 2247 Munkavállalás rehabilitációs ellátás mellett
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy rehabilitációs ellátásban részesülő személy?
65. cikk / 2247 Munkabérletiltás egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítéséből
Kérdés: Ki kell terjeszteni a jövedelemkiegészítésre a nyugdíjfolyósítás szünetelése alatt egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott jövedelmére kiadott munkabérletiltás hatályát, vagy ez a juttatás mentes a végrehajtás hatálya alól? A letiltást önálló bírósági végrehajtó adta ki.
66. cikk / 2247 Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.
67. cikk / 2247 Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adó terheli 2024-ben azt az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőt, aki 2024-re havi 300.000 forint után vállalta a járulékfizetési kötelezettséget, éves bevétele 4 millió forint volt, és szeptember 15-től, jelenleg is táppénzben részesül?
68. cikk / 2247 Munkavállalás passzív GYED-ben
Kérdés: Vállalhat munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy édesapa abban az esetben, ha jelenleg GYED-ben részesül, amelyet a korábbi munkáltatója által üzemeltetett kifizetőhely folyósít a gyermek kétéves koráig, 2025. március 20-ig?
69. cikk / 2247 Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott járuléka
Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot vonni egy felmentési idejét töltő közalkalmazott részére fizetett illetményből abban az esetben, ha 2024. október 2-től nyugdíjasnak minősül?
70. cikk / 2247 Egyéni vállalkozó közterhei nappali tagozatos egyetemi tanulmányok szünetelése alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárni egy átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatói státuszára tekintettel mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, de most a tanulmányait halasztja, passzív féléve lesz? Maradhat továbbra is mellékállású az egyéni vállalkozásában? Az egyetem a passziválásról az alábbi tájékoztatást adja: „A NEAK szabályozása szerint a hallgató jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultságának megszűnéséig – a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt is – jogosult a társadalombiztosításra, így az a passzív félév alatt is biztosított a számára. A jogviszony szüneteltetése alatt tehát a társadalombiztosításra jogosult a hallgató, de diákigazolványra nem.”
