Találati lista:
71. cikk / 2281 Nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Változatlanul biztosítottnak minősül, azaz terheli a járulékfizetési kötelezettség azt a munkavállalót, aki jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, 2025. április 29-én betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de nem igényelte az öregségi nyugdíjat? Munkajogi értelemben tekinthető nyugdíjasnak a dolgozó, azaz könnyebben felmondhat számára a munkaadó, és nem illeti meg végkielégítés?
72. cikk / 2281 Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Valóban nem vonatkozik a szociálishozzájárulásiadó-mentesség arra a biztosított átalányadózó mezőgazdasági őstermelőre, aki nem rendelkezik ezzel a jogállással, vagy más okból nem tekinthető az adó alanyának az év minden napján, annak ellenére, hogy a bevétele egyébként a minimálbér ötszöröse alatt van? Meg kell fizetni a minimálbér után a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
73. cikk / 2281 Munkavégzés külföldi foglalkoztató részére
Kérdés: Hogyan kell bejelentenie és megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot Magyarországon a külföldi munkáltatónak abban az esetben, ha egy magyar állampolgárságú, Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkező magánszemély a magyarországi heti 30 órás munkaviszonya mellett Horvátországban is létesített egy heti 20 órás munkaviszonyt?
74. cikk / 2281 Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként
Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
75. cikk / 2281 Üzemi baleset minősítése munkahelyi rendbontás esetén
Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?
76. cikk / 2281 Táppénz visszafizetése visszamenőleges nyugdíjazás miatt
Kérdés: Felróható a munkavállalónak az ellátás felvétele, azaz vissza kell vonni a kifizetett táppénzellátást a munkavállalótól a következő esetben? Egy 1957-ben született ukrán állampolgárságú, Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező biztosított munkavállaló 2024. szeptember 30-tól 2024. október 17-ig keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesült, melynek összegét 2024. október 24-én a kifizetőhely kiutalta. A munkavállaló 2025. február 6-án öregségi nyugdíj igénylésére irányuló kérelmet terjesztett elő a kormányhivatalnál, amely 2025. február 24-én kelt határozatával megállapította a nyugellátást visszamenőlegesen 2024. július 26-ától. A határozatot a dolgozó 2025. április 1-jén nyújtotta be a munkáltató részére. Mi a kifizetőhely helyes eljárása ebben az esetben?
77. cikk / 2281 Kifizetőhelyi nyomtatványok
Kérdés: Kötelező a kifizetőhelynek használnia a papíralapú nyomtatványokat a kifizetőhelyi munka során, vagy használható mindenre a számítógépes program, amely egyébként minden szükséges adatot tartalmaz, és valamennyi szükséges nyomtatvány előállítására alkalmas?
78. cikk / 2281 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
79. cikk / 2281 Résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Érdemes megvásárolnia a résznyugdíjhoz szükséges 20 évből hiányzó szolgálati időt annak a személynek, aki 19 év 100 nap szolgálati idővel rendelkezik, jelenleg nem dolgozik, és néhány hónap múlva eléri a nyugdíjkorhatárát? Milyen összegbe kerülne a hiányzó egy év megvásárlása, kifizetődő a magánszemély számára ez a megoldás?
80. cikk / 2281 Önellenőrzés munkavállaló nyugdíjazása miatt
Kérdés: Van arra valamilyen előírás, hogy hány hónapra visszamenőleg kell önellenőrzést végeznie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállaló 2025 áprilisában adta le a határozatot, amely szerint 2024. augusztus 1. napjától meghatározott összegű öregséginyugdíj-részre jogosult? A munkavállaló a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjra adta be a kérelmét. Nyugdíjasnak kell minősíteni ez alapján a dolgozót?
