21. állásfoglalás / 2390 Egyéni vállalkozás indítása munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség alatt
22. állásfoglalás / 2390 Folyamatos biztosítási idő és az e-TB-kiskönyv adatai
– munkaviszony: 2023. szeptember 1. – 2024. január 31.;
– munkaviszony: 2024. február 12. – 2024. július 31.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. szeptember 15. – 2024. szeptember 22.;
– munkaviszony: 2024. szeptember 23. – 2024. október 11.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. október 31. – 2025. február 23.;
– munkaviszony 2025. február 24. – 2025. május 10.;
– egyéni vállalkozói jogviszony: 2025. január 24. – 2026. január 4.;
– munkaviszony: 2026. január 5-től jelenleg is fennáll.
Mely időponttól tekinthető folyamatosnak a munkavállaló biztosítási ideje? Biztosításban töltött időnek minősül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének időszaka, illetve az egyéni vállalkozói jogviszony? Elegendő az e-TB-kiskönyvben szereplő adatok lekérdezése az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony igazolásához, vagy szükséges további igazolást, dokumentumot is bekérni a munkavállalótól?
23. állásfoglalás / 2390 Kanadai állampolgárságú magánszemély egészségbiztosítási kártyája
24. állásfoglalás / 2390 Baleseti táppénz folyósítása a határozott idejű munkaviszony megszűnése után
25. állásfoglalás / 2390 Munkabérelőleg levonása betegszabadságból, táppénzből
A munkavállaló nyilatkozatával hozzájárult a részére megelőzően folyósított munkabérelőleg munkabérből történő levonásához. Időközben bekövetkezett keresőképtelensége okán a hozzájáruló nyilatkozatát kiterjesztette a táppénzellátására is. A nyilatkozat felhatalmazása alapján megteheti a munkáltató, hogy a táppénzből vonja le az esedékessé vált munkabérelőleget?
26. állásfoglalás / 2390 Téves járuléklevonás utólagos rendezése
27. állásfoglalás / 2390 Minimumjárulék fizetés nélküli szabadság idején
28. állásfoglalás / 2390 Magánállatorvos többes biztosításban
29. állásfoglalás / 2390 CSED vér szerinti apa részére
30. állásfoglalás / 2390 Rokkantsági ellátás a nyugdíjkorhatár betöltése után
Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?
