Találati lista:
11. cikk / 2374 Minimumjárulék fizetés nélküli szabadság idején
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője ügyvezetői feladatait díjazás nélkül, megbízási jogviszonyban látja el. Emellett egy másik munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, azonban ebben a jogviszonyában hathetes fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Társas vállalkozói jogviszony keletkezik ebben az esetben a 31. naptól, illetve fennáll a társas vállalkozóra vonatkozó minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt? Ha igen, milyen járulékalap után kell azt teljesíteni?
12. cikk / 2374 Magánállatorvos többes biztosításban
Kérdés: Egy szolgáltató állatorvosi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egy zrt.-nél választott tisztségviselőként látja el feladatait, amelyért tiszteletdíjban részesül. A tiszteletdíj összege eléri a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Mentesül ebben az esetben egyéni vállalkozóként a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól? Amennyiben nem, milyen jogviszonykóddal kell a biztosítási jogviszonyt bejelenteni, és szükséges-e ehhez a részére tiszteletdíjat fizető társaságtól igazolást beszerezni?
13. cikk / 2374 CSED vér szerinti apa részére
Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónknál nyolc éve folyamatos munkaviszonyban álló munkavállaló vér szerinti apaként kíván csecsemőgondozási díjat igényelni. Jogosultsága az Eb-tv. 40. §-a (4) bekezdésének h) pontján alapul, mivel a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. Az apa a gyermek születése óta folyamatosan keresőtevékenységet folytat, ezért a CSED-et a gyermek születését követő 91. naptól kívánja igénybe venni. A kérelem kitöltése során elegendő-e a szülői felügyeleti jog megszűnését igazoló határozat csatolása, vagy szükséges külön nyilatkozatot tenni a keresőtevékenységről is? A CSED megállapításáról szóló döntés meghozatalakor alkalmazható-e a Magyar Államkincstár által közzétett egyszerűsített határozatminta?
14. cikk / 2374 Rokkantsági ellátás a nyugdíjkorhatár betöltése után
Kérdés: Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?
15. cikk / 2374 Jogosultság nők kedvezményes nyugdíjára
Kérdés: Várhatóan mikor válik jogosulttá a nők kedvezményes nyugdíjára az a nő, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata szerint 2023. december 31-éig 35 év 38 nap, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezik, ezen belül a keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő 29 év 3 nap, és azóta folyamatosan dolgozik? Milyen módon kell benyújtania a nyugdíjigényét?
16. cikk / 2374 Bányász keresetkiegészítésének feltételei
Kérdés: Egyik munkavállalónk korábban föld alatti bányamunkát végzett. Szeretnénk megtudni, hogy a korábbi bányász dolgozók részére megállapítható keresetkiegészítés intézménye jelenleg is létezik-e, és ha igen, milyen feltételekkel állapítható meg?
17. cikk / 2374 Megszűnő társas vállalkozás tagjainak jogviszonya
Kérdés: Ki lehet jelenteni egy társas vállalkozás tagjait abban az esetben, ha máshol nincs semmilyen jogviszonyuk, a céget viszont végelszámolással meg kívánják szüntetni? Ha igen, akkor milyen időponttól, tekintettel arra, hogy a cég csak akkor szűnhet meg, ha nincsenek tartozásai?
18. cikk / 2374 Szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diák szabadságmegváltása
Kérdés: Kell szabadságmegváltást fizetni egy szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diák számára, ha a foglalkoztatója öt munkanap szabadságot nem tudott kiadni a részére? Amennyiben igen, akkor milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett juttatás után?
19. cikk / 2374 Kifizetőhely tájékoztatása GYED-jogosultságról többes jogviszony esetén
Kérdés: Köteles leadni a kormányhivataltól kapott GYED-határozat másolatát a társadalombiztosítási kifizetőhely részére a munkavállaló abban az esetben, ha az ellátás iránti kérelme továbbításra került az egyidejűleg fennálló további jogviszonyokra tekintettel? Előírja bármelyik törvény, hogy a dolgozónak tájékoztatnia kell a munkáltatóját, illetve a kifizetőhelyet a GYED folyósításának időtartamáról? Az érintett munkavállaló az ellátás folyósításának első napjától munkavégzést folytat, amit a ’08-as bevallásban a kifizetőhely megjelöl.
20. cikk / 2374 Felszámolás alatt álló cég munkavállalójának táppénze
Kérdés: Hogyan befolyásolja a táppénz folyósítását, ha egy felszámolás alatt álló cég alkalmazásában álló munkavállaló veszélyeztetett várandósságára tekintettel keresőképtelenné válik, és táppénzre kerül, de a cég fizetésképtelen, így nem tudja fizetni a táppénz-hozzájárulást? Van valamilyen különbség az eljárásban, ha a cég társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltet, illetve, ha nem?
