Egyéni vállalkozói tevékenység munkaviszony mellett

Kérdés: Főfoglalkozású átalányadózóként meg kell fizetnie a továbbiakban a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, ahol eddig táppénzen volt, a jogosultsága azonban hamarosan megszűnik, viszont továbbra is keresőképtelen marad? Az érintett az egyéni vállalkozásában folyamatosan dolgozott, a keresőképtelenség erre a jog-viszonyra nem vonatkozott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytató személyről van szó, aki munkaviszonya alapján táppénzben részesül, de egyéni vállalkozóként folytatja tevékenységét, tehát e jogviszonyában keresőképes, illetve tevékenysége nem akadályozta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén

Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] A szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás elválaszthatók, ami azt jelenti, hogy a munkavállalónak nem kötelező ellátásban részesülnie ahhoz, hogy igénybe vehesse a 168 nap szülési szabadságot. Az ellátás nélküli időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Balesetitáppénz-jogosultság

Kérdés: Jogosult lesz a 100 százalékos baleseti táppénzre az a munkavállaló, akit a munkahelyén 2024. február 2-án baleset ért, amiről baleseti napló készült?
Részlet a válaszából: […] Az Mvt. alapján a munkáltató minden tudomására jutott balesetet köteles kivizsgálni. A baleset üzemi jellegét és a baleseti táppénzre való jogosultságot a társadalombiztosítási jogszabályok alapján kell elbírálni, nem az dönti el, hogy a balesetről baleseti napló készült.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

GYÁP alapja

Kérdés: Figyelembe vehető a 2020. július 1. óta fennálló munkaviszony jövedelme a munkavállaló 2024. március 4-től igényelt kórházi gyermek-ápolási táppénzének számítása során, vagy a tényleges/szerződés szerinti jövedelem alapján történik az ellátás alapjának megállapítása abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatója 2024. február 1-jétől foglalkoztatja, a 2020. július 1-jétől fennálló munkaviszonyt elismerve, jogfolytonosan, határozatlan munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak 2023. július 1-jétől pontosításra kerültek. E szabály értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, így a táppénz összegének megállapításánál is az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Szakképző iskolai tanuló betegszabadsága, táppénze

Kérdés: Veszélyeztetett terhességére tekintettel jogosult betegszabadságra és táppénzre egy 18 év alatti szakképző iskolai tanuló, aki szakképzési munkaszerződés alapján végez munkát egy kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező diákra kiterjed a biztosítás, díjazását társadalombiztosítási járulék terheli, és a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet, ideértve természetesen az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Duális képzésben részesülő munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Két különböző naplószámú orvosi igazolást kell leadnia a munkáltató felé annak a munkavállalónak, akit a munkáltató duális képzés keretében oktat 2023 májusától? A korábban egy jogviszonyként kezelt munkaviszony a törvényi változások következtében 2024. január 1-jétől egy heti 40 órás munkaviszonnyá és egy heti 16 órás szakképzési jogviszonnyá módosult, amelyet a cég a 'T1041-es nyomtatványon be is jelentett. Külön-külön kell elbírálni az ellátási igényeket a két jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Ha a biztosítottnak egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya van, és mindegyik jogviszonyában társadalombiztosítási járulékot fizet, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, így a táppénzre való jogosultságát is mindegyik jogviszonyában külön-külön kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

GYED-jogosultság

Kérdés: Jogosult lehet GYED-re az édesapa a 2023. augusztus 4-én született gyermeke után, ha a jelenlegi munkaviszonya 2022. október 3-án kezdődött, és jelenleg is tart, de belépéskor nem adta le a társadalombiztosítási kiskönyvét, és semmilyen módon nem igazolta az előző jogviszonyai adatait? A kormányhivatal határozata szerint az anya részére 2024. február 3-ig folyósítottak gyermekgondozást segítő ellátást, ezért az apa 2024. február 4-ei dátummal nyújtotta be az igényét. Amennyiben fennáll a jogosultság, milyen összegű ellátásra lesz jogosult a munkavállaló, ha az alapbére magasabb, mint 373.520 forint, azaz meghaladja a GYED maximálisan adható összegét?
Részlet a válaszából: […] Először is nézzük meg a GYED jogosultságának feltételeit. Az a biztosított szülő jogosult GYED-re, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A 365 napi előzetes biztosítási időbe be kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Balesetitáppénz-jogosultság lejárta

Kérdés: Hogyan alakul a továbbiakban a társadalombiztosítási jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, aki főfoglalkozású (heti 40 órás) munkaviszonyában 2022 márciusában üzemi balesetet szenvedett, kétéves táppénze a napokban jár le, de továbbra is keresőképtelen, és a leszázalékolása folyamatban van? Az érintett a munkaviszonytól teljesen eltérő tevékenységet végző társas vállalkozásban nem vett igénybe táppénzt.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követően munkaviszonyában - keresőképtelenségére tekintettel - mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de mivel nem jár számára díjazás, szünetel a biztosítása.Társas vállalkozóként viszont biztosított, így ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Jogosultság rehabilitációs ellátásra keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben annak érdekében, hogy az érintett vállalkozó mindenben eleget tegyen a törvényi előírásoknak, és a számára legkedvezőbb módon lehessen jogosult az őt megillető ellátásokra is? Egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó 2023. október 25. óta folyamatosan kórházi ápolás alatt áll, és ez az állapot előreláthatóan még hosszú ideig fennáll, időközben azonban 85 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, így rehabilitációs ellátásra is jogosulttá vált. Meg kell szüntetnie vagy szüneteltetnie kell az egyéni vállalkozást annak érdekében, hogy ne legyen jogosult táppénzre, és így megigényelhesse a rehabilitációs ellátást? A rehabilitációs ellátás igénylése során az ügyintéző azt a felvilágosítást adta, hogy ameddig a kórház kiállítja a keresőképtelenségről szóló igazolást, és a táppénzjogosultság fennáll, addig az ellátás nem igényelhető.
Részlet a válaszából: […] Az Mm-tv. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás egyik jogosultsági feltétele valóban az, hogy az érintett ne részesüljön rendszeres pénzellátásban. E körbe tartozik a táppénz is, azzal, hogy az ellátás megállapítása után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
1
2
3
91