Találati lista:
1751. cikk / 1797 Járulékfizetés GYÁS, GYED ideje alatt
Kérdés: Létezik-e olyan eset, amikor valaki egészségbiztosítási ellátást (GYÁS-t, GYED-et) kap, és ennek ideje alatt egyéni vagy társas vállalkozóként mégis járulékot kell fizetnie?
1752. cikk / 1797 Megbízási díj járulékai
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a kifizetőt abban az esetben, ha a kifizetett megbízási díj a minimálbér 30 százalékát nem éri el, és a megbízott máshol nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal?
1753. cikk / 1797 Megbízási díj munkaviszony mellett
Kérdés: Kft.-nk munkaszerződéssel alkalmazott dolgozója munkabérén kívül időnként megbízási díjat is kap. A megbízási díj összege nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát. Össze kell-e vonni a kétféle jogcímen kapott jövedelmet a járulékfizetési kötelezettség megállapítása során?
1754. cikk / 1797 Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai
Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
1755. cikk / 1797 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
1756. cikk / 1797 Magánnyugdíjpénztár-tag járulékfizetési felső határa
Kérdés: Magánnyugdíjpénztár tagjának jövedelme eléri a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt. Mi a teendő a továbbiakban a járulék levonásával kapcsolatban?
1757. cikk / 1797 Elmaradt bér kifizetése
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a 2001. december 31-én megszűnt munkaviszony alapján 2002. április hóban kifizetett 30 000 Ft összegű elmaradt bér után? Mi az eljárás a NYENYI adatszolgáltatás esetében, mely időszakra kell közölni a bért?
1758. cikk / 1797 Evás társas vállalkozó
Kérdés: Betéti társaságunknak három személyesen közreműködő tagja van, egy kiegészítő tevékenységet folytató (rokkantnyugdíjas) és kettő heti 36 órás munkaviszony mellett munkát végző. Társaságunk 2003-tól az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozik, és az adózott bevétellel a tagok (családtagok) betéteik arányában rendelkeznek, vagyis jövedelem, illetve osztalékkifizetésre nem kerül sor. Azt szeretnénk megtudni, hogy ez a rokkantságinyugdíj-jogosultságnál lehet-e kizáró ok, illetve kell-e bármilyen megállapodás, taggyűlési határozat arról, hogy a bt.-ből az adózott bevételt – csökkentve a költségekkel – milyen címen vehetik ki és használhatják fel a tagok?
1759. cikk / 1797 Teniszbérlet járulékai
Kérdés: Vállalatunk teniszbérletet vásárolt dolgozói számára – a számlán a vállalat neve szerepel –, ami után megfizettük a 44 százalék személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási szempontból milyen járulékfizetési kötelezettségünk van?
1760. cikk / 1797 Társas vállalkozó járulékfizetése anyasági ellátás esetén
Kérdés: Ha egy bt. beltagja, mint vállalkozás személyesen közreműködő ügyvezetője ebből a jogviszonyból semmiféle díjazásban nem részesül, akkor jogosult-e egy másik főállású munkaviszonyból származó GYÁS-ra, majd később GYED-re? Ha igen, a GYÁS, majd GYED folyósítása alatt kell-e a társas vállalkozói jogviszonyra tekintettel a minimálbér után fizetni a járulékokat, illetve a tételes ehót?
