88 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] megállapítani. A 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a kezelőorvos a biztosított keresőképtelenségét minden egyes jogviszonyában külön-külön bírálja el és igazolja. Ezért előfordulhat az az eset, hogy a biztosított az egyik jogviszonyában keresőképtelen, de a másikban nem.Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző Eb-tv. 48/A. §-ának (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, maximum egy évig, ha nem volt a táppénzre való jogosultság első napját megelőző egy éven belül már táppénzen (nincs ún. előzménye). Mert ha volt, akkor azt az időtartamot az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénzfolyósítás időtartamába be kell számítani (Eb-tv. 46. §).A munkaviszonyban a rövid folyamatos biztosítási időre tekintettel az illető kimerítette a táppénzre való jogosultságát, de továbbra is keresőképtelen. Kérdés, hogy a keresőképtelen állományban tartó orvos megkapta-e az értesítést a táppénz megállapítására hatáskörrel rendelkező szervtől (kifizetőhely vagy kormányhivatal) a táppénzre való jogosultság lejártáról. Ugyanis a 102/1995. Korm. rendelet 8. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha a beteg állapota indokolja, az orvos felhívja a figyelmét az egészségkárosodáson alapuló egyéb ellátások igénybevételének lehetőségére. Pont az ellátatlanság elkerülése érdekében. A megváltozott munkaképességűek pénzbeli ellátásai a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás, amelynek megállapítása és folyósítása az Mm-tv. 2–13., 30–33., 35. §-aiban foglaltak alapján történik. Felhívjuk a figyelmet, hogy a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre táppénzfolyósítás nem történik, szünetel a biztosítás az érintett jogviszonyban.Arról[…]

Részlet a válaszából: […] számításának akkor van jelentősége, ha a nyugdíj összegét kell meghatározni. Itt már számít, hogy az igénylő teljes vagy részmunkaidőben dolgozott, ugyanis részmunkaidő esetén az egynapi munkaidő arányosításra kerül, vagyis ekkor az egynapi munkaidő nem egy napnak számít. De nézzük a pontos részleteket!A szolgálati időt arányosítani csak munkaviszonyban, a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tagi jogviszonyban, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban pl. megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén lehet, haa) a foglalkoztatás részmunkaidőben történik, ésb) a jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset nem éri el az adott időszakra vonatkozó minimálbér összegét (a kötelező legkisebb munkabér havi bruttó összege 2026. január 1-jétől 322.800 forint).A szolgálati idő arányos számítására tehát valamennyi fent említett feltétel egyidejű fennállása esetén kerülhet sor.Nem kerül sor a szolgálati idő arányos számításáraa) a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottak esetében, valamintb) teljes munkaidőben vagy az adott munkakörre[…]

Részlet a válaszából: […] számításánál is figyelembe veszik jogosultsági időként, azon belül is gyermekgondozási időként.A GYOD összegét vagy az ellátás folyósítása alatt szerzett jövedelmet az öregségi nyugdíj összegének számításakor a nyugdíj-megállapító szerv csak akkor veszi figyelembe, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb összegű nyugellátást eredményez. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj, ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj és a fejlesztési foglalkoztatási díj, a prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, a rehabilitációs ellátás, a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási[…]

Részlet a válaszából: […] időként nem minden – egyébként a nyugdíjkorhatár betöltésekor kért öregségi nyugdíjnál figyelembe vehető – szolgálati idő ismerhető el. Nem lehet jogosultsági időként figyelembe venni például a megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamát vagy a tanulmányi időt. Ezek a szolgálati időtartamok azonban nem vesznek el a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapításakor, azok a nyugdíj összegénél beszámításra kerülnek.A nyugdíjba vonulás pontos és legkorábbi időpontjának megismerése érdekében javasoljuk a Kérdezőnek, hogy 2028-ban kezdeményezzen egy újabb hatósági adategyeztetési eljárást a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nők nem szereznek kellő jogosultsági időt, a nyugdíjba vonulásra – a férfiakhoz hasonló módon – a nyugdíjkorhatár betöltésekor van lehetőségük. Az 1957-ben vagy azt követően született személyek társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév.A nyugdíjba vonulás az említett életkor betöltése esetén akkor lehetséges, ha a kérelmező az öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt év, az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Az öregségi nyugdíj megállapításához már nincs szükség arra, hogy a kérelmező a biztosítási jogviszonyát megszüntesse.Az öregségi, valamint a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása nem automatikus, azt az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” elnevezésű nyomtatványon kell igényelni. A nyugdíj-igényt személyesen, postán és elektronikusan is be lehet nyújtani. Személyesen az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani. Postán történő benyújtás esetén a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni.Elektronikusan az elektronikus azonosítással rendelkező személyek a www.magyarorszag.hu honlapon adhatják be az ellátás megállapítása iránti igényüket.A nyugdíjigény elbírálásához nem mindig szükséges minden dokumentum csatolása, mert a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból figyelembe veszi a nyilvántartásában szereplő adatokat. Ugyanakkor érdemes benyújtani minden olyan iratot, amely korábban még nem szerepelt a nyilvántartásban, vagy amely a jogosultsági idő vagy szolgálati idő igazolására szolgál.A leggyakrabban előforduló igazoló okiratok például a következők: a munkakönyv; foglalkoztatói igazolások; igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról; bedolgozói[…]

Részlet a válaszából: […] munkába menet, vagy onnan lakására menet közben szenved el, vagy közcélú munkavégzés, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Baleseti ellátásként a dolgozót (sérültet) baleseti egészségügyi szolgáltatás, illetve sérülés esetén baleseti táppénz, baleseti járadék illeti meg.A kifizetőhelynek a bejelentett üzemi baleset tényét, függetlenül attól, hogy a dolgozó a balesetből kifolyólag keresőképtelenné vált-e vagy sem, határozattal kell elbírálnia.Alapja a munkabaleseti jegyzőkönyv, illetve a baleset üzemi jellegének elbírálásához szükséges egyéb bizonyítékok. A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, a baleseti sérülés pontos leírását, és hogy az milyen egészségkárosító következményekkel járt, valamint a jogorvoslati lehetőséget.A határozat rendelkező részének kell tartalmaznia a kifizetőhely egyértelmű döntését, hogy a baleset üzemi balesetnek minősül vagy sem, illetve a baleset egészségkárosító következményét. Az üzemi baleset következtében a dolgozónak rendelt gyógyszer, gyógyászati ellátás árához kifizetett térítési díjat az egészségbiztosító az üzemi baleset megállapításáról szóló határozat alapján megtéríti. Ezért a kifizetőhelynek a baleset üzemiségének elismeréséről szóló határozatát 8 napon belül meg kell küldenie a dolgozó lakóhelye[…]

Részlet a válaszából: […] munkahelyére, ezért ez esetben is úti üzemi balesetről beszélhetünk. Bár az Eb-tv. jogszabályi rendelkezést erre az esetre nem tartalmaz, de a munkavállaló a munkahelye és az otthona közötti útját nem indokolatlanul szakította meg, ezért balesete úti üzemi balesetnek elismerhető. Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy – bár a keresőképtelenség 2026. július 7-étől van igazolva – baleseti táppénzre július 8-ától jogosult a dolgozó, mivel július 7-én keresőtevékenységet folytatott, hiszen a munkavégzést követően érte a baleset. Baleseti táppénzének az alapja a szerződés szerinti jövedelme, mivel sem irányadó, sem számítási időszak nincs. Tájékoztatjuk továbbá, hogy ha a dolgozó a baleseti táppénz megállapítását követően kéri, hogy a megszűnt biztosítási jogviszonyából származó jövedelme alapján bírálják el a baleseti táppénzének az összegét,[…]

Részlet a válaszából: […] regenerálódhasson. Az Mt. kötelező napi pihenőidőre és heti pihenőnapra vonatkozó szabályokat állapít meg.A beosztás szerinti napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állás bizonyos munkakörökben indokolt lehet, azonban ennek megvannak a munkajogi keretei. Az Mt. külön szabályozza az ügyeletet és a készenlétet. Készenlét esetén a munkavállaló maga határozhatja meg a tartózkodási helyét, azonban köteles ezt úgy tenni, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Amennyiben a munkáltató ténylegesen munkaidőn kívüli rendelkezésre állást vár el, azt nem informális elvárásokon keresztül, hanem az Mt. szabályainak megfelelően kell kezelni.Bár a magyar bírói gyakorlat kifejezetten nem említi a lecsatlakozáshoz való jogot, az Európai Unió Bírósága több munkaidővel és rendelkezésre állással kapcsolatos ügyben hangsúlyozta, hogy a munkavállalókat megillető pihenőidő tényleges érvényesülését biztosítani kell. A C-55/18. számú Deutsche Bank SAE ügyben az EUB rámutatott arra, hogy a munkaidő nyilvántartása nélkül a munkavállalók pihenőidőhöz való joga sem garantálható megfelelően. Az Európai Unió Bírósága kimondta azt is, hogy az otthoni készenléti idő – amelynek során a munkavállalónak rövid időn belül kell reagálnia a munkáltató hívásaira – munkaidőnek minősül (C-518/15. sz. ügy). A C-580/19. számú ügyben pedig azt emelte ki, hogy a rendelkezésre állási kötelezettség megítélése során azt kell vizsgálni, mennyiben korlátozza a munkavállaló szabadidejének tényleges felhasználását.A gyakorlatban sokszor nem a formálisan elrendelt rendkívüli munkaidő okozza a problémát, hanem az a vállalati kultúra, amelyben a munkavállaló úgy érzi, hogy a késő esti e-mailekre, hétvégi üzenetekre vagy szabadság alatti megkeresésekre is reagálnia kell. Ez különösen a vezetői, távmunkában végzett vagy nagy fokú önállósággal járó munkakörökben jelenthet kockázatot. A kérdés munkavédelmi jelentősége sem elhanyagolható. A folyamatos digitális elérhetőség, az állandó készenléti érzet és a munka-magánélet határainak elmosódása pszichoszociális kockázatként is értékelhető.A folyamatos digitális elérhetőség kényszere jogi kockázatokat is jelent:– A folyamatos stressz és a pihenés hiánya kiégéshez, egészségkárosodáshoz vezethet. Ha bizonyítható az összefüggés a munkaidőn kívüli elvárások és az egészségromlás között, a munkáltató felelőssége fennállhat.– A magánélet rendszeres zavarása – például késő esti telefonhívásokkal – sértheti a munkavállaló magánszférához való alapjogát.– A pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése miatt a hatóság szankciókat alkalmazhat.A jogalkalmazói gyakorlat és a felelős vállalatirányítás alapján az alábbi intézkedések segíthetnek a jogszerű és fenntartható keretek kialakításában:1. Belső szabályzat alkotása: A cégeknek érdemes belső szabályzatban rögzíteniük, hogy a munkaidőn kívüli üzenetküldés mikor nem elvárt, és a válasz elmaradása nem jár hátrányos következménnyel.2. Technikai megoldások alkalmazása: Egyes nagyvállalatoknál és külföldi szabályozási környezetekben előfordul az e-mailek kézbesítésének késleltetése vagy a rendszerekhez való hozzáférés munkaidőn kívüli korlátozása.3. Vezetői példamutatás: A „digitális póráz”[…]

Részlet a válaszából: […] keletkeztetne biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, amennyiben arra valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban (megbízás, munkaviszony) kerülne sor.Az egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján nyári szakmai gyakorlati képzésre irányuló megállapodás nem hoz létre biztosítási jogviszonyt. Így a diákokat biztosítottként bejelenteni nem kell, díjazásukat nem terheli társadalombiztosítási járulék, ahogy mentes a személyi jövedelemadó alól is.Az Szja-tv. 1. számú[…]

Részlet a válaszából: […] foglalkoztatása nem éri el a heti 36 órát.E minimumjárulék-fizetés csak abban az esetben mentesíti a kft.-ben a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján fennálló minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, ha munkaviszonyát megszüntetve, társas vállalkozóként látja el az ügyvezetői teendőket.A végelszámoló tag társadalombiztosítási jogállása megegyezik az ügyvezető jogállásával. Tehát, ha társas vállalkozónak[…]

Részlet a válaszából: […] százaléka) miatt vetendő el jelen esetben, hanem azért is, mert nem keletkeztet jogosultsági időt, tehát egy nappal sem „vinné közelebb” a hölgyet a kedvezményes nyugdíjhoz.A részmunkaidős munkaviszony, illetve tartós megbízás viszont teljes jogosultsági időt nyújt, tehát e jogviszonyok bármelyike alapján 380 nap alatt elérhető a 40 év. Mindkét jogviszony esetében a járulékalap a tényleges jövedelem, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka. Noha ez meglehetősen csekély ellátási alapot jelent, de mivel alig több mint egy évről van szó, jelentősen[…]