114 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.Kivételes nyugdíjemelésre különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén kérelemre kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a kivételes nyugellátás-emelés megállapítását indokolják. Különös méltánylást érdemlő körülmény lehet például az infláció miatti megélhetési gondok, megnövekedett gyógyszerszámlák vagy élelmiszerárak, a tüzelőanyagárak emelkedése, a háztartást érintő nagyobb kiadások, így például a kazán meghibásodása, javítása, lecserélése, egyéb háztartási gépek meghibásodása, lecserélése vagy éppen a javítása.A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesítenia) férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt,b) a 70 éven felüli személyt,c) azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, ésd) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben[…]

Részlet a válaszából: […] a válaszunk is ebből a feltételből indul ki.A biztosítottnak semmilyen bejelentési kötelezettsége nincs a GYED melletti munkavégzéssel kapcsolatban.Munkajogi szempontból több szabályra is figyelemmel kell lenni a munkavállaló munkába történő visszatértekor.A dolgozó a szülési szabadság lejárta után feltehetően fizetés nélküli szabadságot igényelt, amit most meg kíván szakítani. Ezt bármikor megteheti, a megszüntetésre irányuló szándékát azonban legalább harminc nappal korábban írásban be kell jelentenie a munkáltató felé.A visszatérés történhet részmunkaidőben is, ehhez a munkaszerződés módosítására van szükség. A teljesség kedvéért azonban meg kell említenünk, hogy a munkáltató a munkavállaló kérésére kizárólag az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre köteles módosítani a munkaszerződést [Mt. 61. § (3) bekezdés]. Természetesen a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a munkaszerződés bármely pontja szabadon módosítható.A munkavállalónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a munkavállaló számára járó szabadságot a visszatéréstől számított 60 napon belül ki kell adnia.A másik fontos kérdés a munkabér, amit a munkavállaló visszatértekor rendezni kell. Az Mt. 59. §-a előírja a munkáltató számára, hogy a gyermek születése és gondozása miatti szülési szabadság, illetve fizetés nélküli szabadság megszűnését követően ajánlatot kell tennie a munkavállaló számára a munkabér módosítására.[…]

Részlet a válaszából: […] teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik;c) a magánszemély igazolja, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett címen az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik.Megbízásra az általános szabály vonatkozik, tehát (a tevékenységi feltétel teljesülésen túl) az a további feltétel, hogy az érintett az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben rendelkezzék olyan (munkaviszonyból, egyéni vállalkozói kivétből, tagi jövedelemből, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó) jövedelemmel, amely után a közteherviselési kötelezettség (EGT-államban biztosított személy esetében a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik [Ekho-tv. 1. § (1) bekezdés a) pontja].Mindezek mellett a jogszabály 3. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint az ekho szerinti adózást évi 60 millió forintig vállalhatja az érintett, feltéve, hogy a magánszemélynek az (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét. Amennyiben a fenti feltétel nem teljesül, akkor az éves határ a 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva[…]

Részlet a válaszából: […] alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.A végrehajtás alá vont tartozással és azon belül munkabérletiltással rendelkező munkavállalók eltérő jogcímű kifizetéseit a munkáltatónak minden esetben abból a szempontból kell értékelni, hogy adott juttatás letiltás alapját képező jövedelem, vagy éppen ellenkezőleg, letiltás alól mentes jövedelemnek minősül.A mérlegelést megkönnyíti, illetve elősegíti a megfelelő döntést annak a rendező elvnek az alkalmazása, hogy a kifizetési jogcím munkavégzéshez köthető, megjelenési formájában a végzett munka ellentételezését célozza, és megjelennek abban a munkabérre jellemző minősítő jegyek.Amennyiben a kifizetés a Vht. 74. § szerinti letiltás alól mentes juttatások taxatíve felsorolásában nem kapott helyet, és magán viseli a munkabérre jellemző elkülönítő jegyeket, bizonyos, hogy az a munkabérletiltás alapját képezi.A munkabérletiltás szempontjából levonás érvényesítésére rendelt kifizetési jogcím, így munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozó keresetkiegészítése munkavégzésből eredő időszakonként visszatérően fizetett juttatás, mely a foglalkoztató útján kerül kifizetésre annak ellenére, hogy a jövedelemkiegészítés biztosítása érdekében a munkáltató kormányrendeletben meghatározottak szerinti támogatást igényelhet.A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.Az egészségügyi dolgozó az őt megillető jövedelemkiegészítés után társadalombiztosítási járulékot nem fizet, azonban erről nem a járulékfizetésre vonatkozó általános szabályozás (Tbj-tv.), hanem az Eütev. 16/B. §-ának (7) bekezdése rendelkezik.Hivatkozott rendelkezés jelentőséggel bír abból a szempontból, hogy a Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő[…]

Részlet a válaszából: […] választ találnunk, hogy nyugdíjasnak (azaz kiegészítő tevékenységet folytatónak) minősül-e a közalkalmazott, ha a nyugellátásának a folyósítása szünetel?Az igen választ két jogszabályi hely is alátámasztja.A Tny-tv. 83/C. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.Ezzel párhuzamosan a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja ugyancsak megerősíti, hogy az érintett kiegészítő tevékenységű státuszát nem befolyásolja, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói (ez utóbbinak az egyéni és társas vállalkozó vagy a mezőgazdasási őstermelő[…]

Részlet a válaszából: […] megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik – a Fogy-tv. alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.Ellenben a gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.A nevelési ellátás hány éves koráig jár a gyermek jogán? Erre a kérdésre az előzőekben leírtakban többé-kevésbé már válaszoltunk, de a pontos érthetőség kedvéért kicsit bővebben is bemutatjuk az ellátást. Iskoláztatási támogatás a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a huszadik – a Fogy-tv. alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti. Alapesetben tehát meg kell vizsgálni, hogy a gyermek melyik tanévben tölti be a 20. életévét, és ennek a tanévnek az utolsó napjáig folyósítható utána az ellátás, feltéve, hogy addig a napig tanulói jogviszonnyal rendelkezik, és ezt az iskola által kiállított, előírt nyomtatványon igazolni tudja, vagy az adatbázisban így szerepel. Sajátos nevelési igényű tanulók ezt követően, egészen a 23. életévük betöltését magában foglaló tanév végéig ellátottak lehetnek. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Továbbá az, aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.A kérdésben és a magyarázatban is elhangzott egy érdekes szó: tanév. A tanév fogalmát a Köznev-tv. értelmező rendelkezése foglalja magában a következőképpen, tanév: az iskolában, kollégiumban[…]

Részlet a válaszából: […] szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja, valamint a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Ezekben az esetekben egy további feltételnek kell fennállnia, mégpedig annak, hogy a gyermekeket a saját háztartásában kell nevelnie. A szokásos okmányokon felül (személyi igazolvány, tajkártya, lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat) a kérelem mellé szükséges benyújtani a felügyeleti jogról, majd az örökbefogadásról szóló határozatot is. Az ellátás összege egy gyermek esetében – már igen hosszú ideje – 12 200, két gyermek esetében 26 600 forint lesz. Esetlegesen gyermekgondozást segítő ellátást is meg lehet igényelni a gyermekre, erre is jogosult lehet az örökbe fogadó szülő.Az alább leírtak csak abban az esetben állják meg a helyüket, ha a gyermek után nem jogosult a szülő gyermekgondozási díjra. A GYES extra szabályozása alapján ugyanis, ha ugyanazon igénylő kéri, és esetleg valóban két gyermeket fogadnak örökbe, úgy mindkét gyermek után jogosult lehet nevezett ellátásra. Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, valamint a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Szülő alatt ebben az esetben is – csakúgy, mint a családi pótlék esetében – a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat, továbbá azt a személyt, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. Az örökbefogadás esetén további kedvezményt is biztosít a cikk elején említett jogszabály. A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult az örökbe fogadó szülő – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével –, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 3. évet már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. Amennyiben a gyermek a 3. évet az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbe fogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága a gyermek 3. életévének betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik. Ebben az esetben azonban kitétel, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat. A gyermekgondozást segítő ellátás összege 28.500 forint gyermekenként és havonta, mely járulékköteles jövedelem.Általában az örökbe fogadott gyermekek életkora már meghaladja az[…]

Részlet a válaszából: […] egészségkárosodás lehet maradandó, de lehet könnyebb, adott esetben jelentéktelennek tűnő sérülés.A munkabaleset az Mvt. értelmező rendelkezése által meghatározott fogalom. A munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.Az Mvt. R. 5. §-ának (1) bekezdése a munkáltató kivizsgálási kötelezettségét – a munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni – a munkaképtelenséggel járó balesetekre terjeszti ki.Az Mvt. a szervezett munkavégzéssel összefüggésben elszenvedett balesetek kivizsgálási rendjét szabályozza, az egészségbiztosítás rendszere szélesebb terjedelmet foglal magában, a munkavégzés helyére, illetve a munkavégzés helyéről a tartózkodási helyre szokásos közlekedési útvonalon bekövetkezett balesetet is üzemi balesetnek minősíti.A munkaképtelenséget nem okozó munkabalesetekre vonatkozó eljárás tekintetében az Eb-tv. R. 45. §-ának (1) bekezdése alapján a bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz iránti kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek kell elbírálnia akkor is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés vagy foglalkozási betegség pontos leírását.Az üzemi baleset és a munkabaleset, bár gyakran együtt használt fogalmat jelöl, nem egymás helyettesítő szinonimái.A munkabaleset elbírálása a munkáltató hatáskörébe tartozik, a baleset üzeminek minősítése kifizetőhelyi hatáskör.Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.A baleset üzemi jellege az erre a célra rendszeresített és a munkáltató által kiállított üzemi baleseti jegyzőkönyv birtokában ismerhető el.A munkáltatónak a jegyzőkönyvet az abban foglalt pontokban elvárt kiterjedt részletezettséggel és olyan mértékű alapossággal kell kiállítani, hogy az utólagos minősítésre, a kifizetőhely megalapozott döntéshozatalára alkalmas legyen.A hivatkozott Eb-tv. R. 45. §-ának (1) bekezdése ismeretében a megfelelően dokumentált körülmények ismeretében a kifizetőhely döntésre kötelezett.Amennyiben az üzemi baleseti jegyzőkönyv[…]

Részlet a válaszából: […] a Keny-tv. szerinti korhatár előtti ellátásának minősül.Ebből következően a kérdésben említett munkavállalóra munkaviszonyában kiterjed a biztosítás, és munkabérét járulék és szociális hozzájárulási adó terheli.Emellett vonatkozik rá a Keny-tv. 11. szakasza szerinti kereseti korlát. Ennek megfelelően éves járulékalapot[…]

Részlet a válaszából: […] társaságnak – főszabály szerint – havonta legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót.Mentesül e kötelezettség alól a vállalkozás, amennyiben a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Ebben az esetben azonban erről nincs szó, hiszen az érintett nem munkaviszonyban, hanem választott tisztségviselői[…]