Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, amelyért jövedelemben nem részesül? Kell ebben az esetben valamilyen közterhet fizetni a beltag után? Hogyan változik a helyzet, ha a későbbiekben személyesen is végez munkát a társaságban?
Részlet a válaszából: […] bejelenteni a ’T1041-es nyomtatványon.Többes jogviszony híján a társas vállalkozónak minősülő ügyvezetőt havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, ami azt jelenti, hogy utána havonta legalább a minimálbér (2023. december 1-től 266.800 forint) alapulvételével meg kell fizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót.Abban az esetben, ha az ügyvezető a későbbiekben – nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében – személyesen is közreműködik a társaságban, e személyes közreműködése alapozza meg a társas vállalkozói jogviszonyát, és ügyvezetői jogállását a megbízás szabályai alapján kell értékelni, hiszen „kétszeresen” nem lehet társas vállalkozó ugyanazon kft.-ben.Jelen esetben a minimális járulékfizetés elkerülése érdekében célszerűbb a személyes közreműködéssel nem érintett ügyvezetőt részmunkaidős munkaviszonyban alkalmazni.Ebben az esetben a járulék alapja a tényleges munkabér, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.A személyes közreműködést követően – amennyiben a munkavégzés jellege és volumene ezt lehetővé teszi – az optimálisabb megoldás, ha az ügyvezetést és a személyes közreműködést egyaránt munkaviszonyban (egy munkaszerződésbe foglalva) látja el az érintett.A ’T1041-es bejelentést ebben az esetben 1101-es jogviszonykóddal kell megtenni, és a tevékenységre „jellemzőbb” (tehát a munkaidőt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.
Kapcsolódó címkék:    

Elmaradt bér utólagos kifizetése

Kérdés: Hogyan kell bevallani egy havi bruttó 400.000 forintos munkabérrel foglalkoztatott munkavállaló bérét abban az esetben, ha a foglalkoztató likviditási problémái miatt július hónapra csak 300.000 forint került számára elszámolásra, augusztus hónapra nem kapott bért, és szeptember hónapban kapta meg az elmaradt jövedelmét? Július hónapra a ténylegesen elszámolt 300.000 forintot, vagy a szerződésben meghatározott 400.000 forintot kell szerepeltetni? Mi szerepeljen az augusztusi bevallásban és végül a szeptember havi bevallásban bevallható egyben az elmaradt bér?
Részlet a válaszából: […] biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art.-ben meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak.Tehát a járulékbevallási és -befizetési kötelezettség csak a ténylegesen kifizetett járulékalap után lehetséges, azzal, hogy amennyiben ez alatta marad a minimálbér 30 százalékának, akkor ez az összeg képezi a járulék alapját. Ugyanez vonatkozik a szociális hozzájárulási adóra is. Tehát a július hónapra vonatkozó bevallásban a ténylegesen kifizetett 300.000 forintos munkabért kell beállítani, az augusztus hónapra vonatkozó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.
Kapcsolódó címkék:  

Átalányadózó egyéni vállalkozó költséghányadának változása

Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania az év során korábban benyújtott bevallásokra annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a harmadik negyedévben változott a tevékenysége, és ez alapján alacsonyabb költséghányad alkalmazására jogosult?
Részlet a válaszából: […] költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.Ez értelemszerűen hatással lehet a korábbi negyedéves bevallásokban megállapított járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapra is, de nem bizonyosan. Amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.
Kapcsolódó címke:

Bíróság által megítélt díjazás

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
Részlet a válaszából: […] kifizetett járulékalapot képező jövedelmek, amelyeket 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhel. (Kivéve azt az esetet, ha a kifizetés a 2020. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozik. Ebben az esetben a régi Tbj-tv. szabályai szerint kell az egyéni járulékot megállapítani.)A kamat – noha személyi jövedelemadó szempontjából osztja annak az összegnek a sorsát, amelyre tekintettel kifizették (összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó jövedelem) – a Tbj-tv. 32. §-ának d) pontja alapján nem járulékalap. Így abból csak személyi jövedelemadót kell vonni.Ugyanakkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.
Kapcsolódó címkék:  

Óraadó tanár bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni a ’T1041-es nyomtatványon egy alapítványi iskola által havi elszámolással foglalkoztatott óraadó tanárt abban az esetben, ha igazolja, hogy máshol biztosított?
Részlet a válaszából: […] adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.A mentesség tekintetében a hangsúly az „alkalomszerűen teljesít” kifejezésen van.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális-hozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés: Érvényesítheti a foglalkoztató a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulási-adó-kedvezményt az érvényesítési időszakból hátralévő időre abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2022. február 22-én kezdődött heti 40 órás munkaidőben, 2022. április 1-től 2023. október 28-ig fizetés nélküli szabadságon volt nagyszülői GYED igénybevétele miatt, 2023. október 29-től ismét munkába állt, 2024. május 7-én a munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt, és 2024. augusztus 1-től ismét heti 40 órás munkaviszonyt létesített a korábbi munkáltatójával? A NAV-igazolás alapján a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete 2021. október 1., melyet a munkáltató 2022. február 22-től az érvényesítési időszak végéig vehet igénybe.
Részlet a válaszából: […] személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt, ideértve azt az esetet is, ha a természetes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kínai állampolgár foglalkoztatása

Kérdés: Szükséges munkavállalási engedély egy kínai állampolgárságú személy alkalmazásához abban az esetben, ha rendelkezik nemzeti letelepedési engedéllyel, tartózkodási engedéllyel, külföldi részére járó személyi igazolvánnyal, adóazonosító jellel és tajszámmal is? A kilépőpapírjai alapján korábban (2012. évben) egy másik cég is alkalmazta az érintettet.
Részlet a válaszából: […] Magyarországon tartózkodott, valamint személyi igazolvánnyal rendelkezik. A 2023. évi XC. tv. átmeneti rendelkezései alapján a 2024. január 1. napja előtt kiadott vízum, tartózkodási engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, bevándorlási engedély, illetve letelepedési engedély, ideiglenes, nemzeti és EK letelepedési engedély és az úti okmány az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.
Kapcsolódó címke:

Külföldi vállalkozó járulékai

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egyéni vállalkozóként, illetve társas vállalkozóként egy Franciaországban élő portugál állampolgárnak abban az esetben, ha Magyarországon vállalkozást kíván indítani oly módon, hogy a tevékenységet Franciaországban végezné magyar és külföldi megrendelők részére? Az érintettnek jelenleg nincs biztosítása semelyik országban.
Részlet a válaszából: […] értelmében a rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak.Mindezt a (3) bekezdés a) pontja azzal egészíti ki, hogy a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek az adott tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak.A kérdésben foglaltak szerint a munkavégzés helye egyértelműen Franciaország.Ebből következően a magyarországi egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonya után is ott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.
Kapcsolódó címke:

Török állampolgárságú nyugdíjas személy foglalkoztatása

Kérdés: Helyesen értelmezi a leendő foglalkoztató a Tbj-tv. és a 2015. évi XXX. tv. előírásait egy török állampolgárságú, Törökországban öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatására vonatkozóan, amely szerint a Magyarországon lakóhelyet és munkaviszonyt létesítő személy a magyar jog alapján is nyugdíjasnak fog minősülni, így a foglalkoztatással összefüggésben nem keletkezik biztosítási jogviszony? Milyen irat szükséges ebben az esetben ahhoz, hogy a munkavállaló Magyarországon egészségügyi ellátást vehessen igénybe, tekintettel arra, hogy a munkáltató értelmezése szerint a TR/HU 111 nyomtatványt csak kiküldöttek esetében lehet alkalmazni? Szükséges tajszámot igényelni annak ellenére, hogy nem válik biztosítottá a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] munkaviszonyában nem terjed ki rá a biztosítás, munkabérét társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó nem terheli.A dolgozót ezért a ’T1041-es nyomtatványon biztosítottként bejelenteni nem kell, és tajszámra sincs szüksége.Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra nem lesz jogosult, mivel a kérdésben is említett magyar–török egyezmény csak a kiküldött munkavállalók vonatkozásában tartalmaz erre vonatkozó előírásokat, ezért valóban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kifizetőhelyi nyomtatványok

Kérdés: A jelenlegi szabályok szerint pontosan mely űrlapon lehet észrevételt tenni a tb-ellenőrzés jegyzőkönyvére? A kifizetőhelynél lefolytatott átfogó ellenőrzés kapcsán a jegyzőkönyvben nem került feltüntetésre a nyomtatvány pontos kódja és elnevezése, csak az alábbiakat tartalmazta iránymutatásként: „Az ellenőrzött szerv a jegyzőkönyvben foglaltakra – annak átvételétől számított 15 napon belül – észrevételt tehet. Az esetleges észrevételt a jegyzőkönyv ügyazonosítójára történő hivatkozással elektronikus úton kell megküldeni a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztály Ellenőrzési Osztály részére, a Magyar Államkincstár által erre a célra rendszeresített és a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) közzétett nyomtatvány használatával.”
Részlet a válaszából: […] használniuk, amely benyújtható Ügyfélkapuról, Cégkapuról és Hivatali kapuról is, illetve meghatalmazott is megküldheti az egészségbiztosító részére. A benyújtás helye természetesen attól függ, hogy ki és milyen céllal nyújtja be az űrlapot.Az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevétel megtételén túl a fenti űrlapot kell használni – többek között – az alábbi esetekben is:– ha a kifizetőhelyre vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásban szereplő bármely adat, tény, körülmény változik (pl. név, adószám, székhely, bankszámlaszám, iratok őrzésének helye, kapcsolattartó ügyintéző stb.);– ha a kifizetőhely előtt folyamatban lévő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás vagy baleseti táppénz iránti kérelem elbírálásához a kormányhivataltól táppénzre vagy más ellátásra vonatkozó előzményadatokat kell beszerezni;– ha a kifizetőhely az egészségbiztosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4