90 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagyb) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel,és a kérelem benyújtásának vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.A rehabilitációs ellátás igényléséhez ki kell tölteni egy papíralapú formanyomtatványt, mely a következő linkről elérhető: https://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/jarasok/megvaltozott-munkakepessegen-alapulo-ellatasok-uj. Az ellátás igényelhető elektronikusan is a https://magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=ef86d5cd-e2f1-4a34-8c09-b5661b9e21c0&_n=adatlap_a_megvaltozott_munkakepessegu_szemelyek_ellatasainak_megallapitasa_irant_(rehab-001) linken.A rehabilitációs ellátás megállapítása érdekében csatolni kella) a háziorvos által kitöltött "Orvosi beutaló az orvosszakértői szervhez, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából" megnevezésű nyomtatványt,b) az egészségi állapotra vonatkozó összes orvosi dokumentációt,c) papíralapú beadvány esetén "Nyilatkozat a komplex minősítéshez" elnevezésű nyomtatványt,d) amennyiben foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e,e) a kérelem benyújtását megelőző – rendelkezésre álló – 15 éven belüli munkáltatói igazolásokat, illetve a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat (tb-igazolvány, jövedelemigazolás, munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnéséről, igazolás a levont járulékokról stb.),f) keresőtevékenység megszűnéséről szóló, illetve a keresőtevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó munkáltatói igazolásokat,g) rendszeres pénzellátás megállapításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot,h) mezőgazdasági őstermelő esetén őstermelői igazolványt és az érvényesített betétlapot,i) társas vállalkozás tagja esetén társasági szerződést, valamint amennyiben munkaviszonyban áll a társas vállalkozással, munkaszerződést vagy azok hitelesített másolatát,j) amennyiben a komplex minősítése során szükségessé váló személyes megjelenést mozgás- vagy járóképtelenség akadályozza, ennek igazolásáról szóló kezelőorvosi (háziorvosi) igazolást,k)[…]

Részlet a válaszából: […] jogosultság megállapításához szükséges biztosítási előzményeket. A biztosítási jogviszony megszűnésekor pedig a biztosítás megszűnésének időpontján kívül a tb-kiskönyvbe be kell jegyezni a jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző 2 éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, CSED, GYED (ideértve a hallgatói és a nevelőszülői GYED-et is) és ÖFD időtartamát is, ami ugyancsak a kifizetőhely feladata. A tb-kiskönyveket tehát át kell adni a kifizetőhelynek, amely a biztosított kilépésekor köteles azt visszajuttatni a foglalkoztatónak vagy közvetlenül a biztosítottnak.A CSED- és a GYED-igénybejelentők szintén szükségesek a kifizetőhelyi feladatok ellátásához, hiszen a kérelmek elbírálása kifizetőhelyi feladat. Ezeket a nyomtatványokat a foglalkoztatónak a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 5 napon belül meg kell küldenie a kifizetőhely részére az Eb-tv. R. 38. §-ának (2) bekezdése szerint.Megjegyezzük, hogy abban az esetben, ha a nagyszülő nyújt be GYED iránti kérelmet, illetve, ha a biztosított egyidejűleg fennálló[…]

Részlet a válaszából: […] 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosultságot szerezhet az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. Az öregségi teljes nyugdíj azonban csak akkor állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő eléri a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet. A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített – az "Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény" elnevezésű – nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor valamilyen okból nem volt lehetőség, vagy nem akart a jogosult nyugdíjba vonulni, de később az ok elhárult, vagy a jogosult mégis meggondolta magát, akkor a nyugellátás megállapítása kérhető az igénybejelentést megelőző időpontra, ami maximum hat hónap lehet visszamenőleg. A nyugellátás abban az esetben állapítható meg, ha valamennyi jogosultsági feltétel fennáll (a visszamenőleges időpontban is). Az öregségi nyugdíjigényt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatal[…]

Részlet a válaszából: […] munkáltató az általános bírságszabály alapján szankcionálható.Az Mt. a munkáltató felek megállapodására bízza annak eldöntését, hogy melyikük fizeti meg a munkavállaló számára a munkabért és az azzal kapcsolatos közterheket, és arról is megállapodhatnak, hogy egymás között megtérítik ezeket. Dr. Kártyás Gábor tanulmánya [A több munkáltatóval fennálló munkaviszony dogmatikai és gyakorlati értékelése (IAS, 2014/3., 12-27. o.)] alapján a munkáltató felek oly módon is megállapodhatnak egymással, hogy "csak egyikük felelős a teljes munkabérért, a többiek pedig valamely polgári jogi jogviszony alapján megtérítik részére a rájuk eső költséget". Tehát van arra lehetőség, hogy csak az egyik munkáltató fizesse meg a munkavállaló munkabérét és a járulékokat, és a másik munkáltató megtérítse ezt.A Debreceni Törvényszék K.700466/2022/16. számú határozatában – többek között – megfogalmazta, hogy a több munkáltató által létesített munkaviszony egyetlen és fő szervező ereje a munkakör azonossága, a munkahely és a munkaidő vonatkozásában a jogszabály nem támaszt semmilyen speciális elvárást. Továbbá az Mt. Kommentárja alapján az Mt. nem tartalmaz szabályozást a munkavégzés módját illetően, és a felek, azaz a munkáltatók és a munkavállaló megállapodása a meghatározó. Tehát alapvetően nincsen tiltás arra vonatkozóan, hogy a felek megállapodjanak abban, hogy csak az egyik munkáltató részére fejtsen ki munkát a munkavállaló.Az Mt. 195. §-ának (5) bekezdése alapján, ha a munkáltatók száma egyre csökken, a munkaviszony megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének következtében. Ugyanis a több munkáltató által létesített munkaviszony esetében alapvető feltétel, hogy a munkáltatói oldalon egynél több munkáltató szerepeljen. Ebben az esetben ugyanúgy alkalmazni kell a munkavállalónak a felmondás idejére járó távolléti díjra vonatkozó rendelkezéseket és a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket.Viszont a fenti 195. § (5) bekezdésétől a felek eltérően is megállapodhatnak, és kiköthetik a munkaszerződésben, hogy a munkaviszony abban az esetben is folytatódik, ha a munkáltatók száma egyre csökken. Tehát – főszabály szerint – a munkaszerződés[…]

Részlet a válaszából: […] dolgozóké, az Mt. pedig a betegszabadságra és annak díjazására vonatkozóan nem tartalmaz semmilyen megkülönböztetést a nyugdíjasokra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a betegszabadság idejére a távolléti díj hetven százaléka megilleti a nyugdíjas munkavállalókat is.Amennyiben a dolgozó hosszabb ideig keresőképtelen, és lejár a betegszabadságra való jogosultsága, a továbbiakban a táppénzre már valóban nem lesz jogosult. Az ellátásra való jogosultság egyik fontos kritériuma a biztosítási jogviszony, a nyugdíjas munkavállaló pedig társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak.[…]

Részlet a válaszából: […] 1451-es vagy 1452-es kóddal kell bejelenteni, attól függően, hogy társas vállalkozása mellett esetleg munkaviszonnyal is rendelkezik-e. (Esetlegesen szóba jöhet a 1454-es kód, ha nappali tagozaton folytat tanulmányokat.)Az ügyvezető nem tagja a cégnek, és ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, tehát rá e jogviszony alapján nem terjed ki a biztosítás, őt biztosítottként bejelenteni nem kell.Ami a '08-as bevallásokat illeti, azokban szintén csak a társas vállalkozónak[…]

Részlet a válaszából: […] korkedvezmény érvényesítése nem azt jelenti, hogy az érintett előbb válhat nyugdíjassá, hanem azt, hogy a nyugdíjkorhatárt megelőzően – a korkedvezménynek megfelelő idővel előbb – korhatár előtti ellátást vehetne igénybe.Ez azonban a kérdésben említett személy esetében nem lehetséges (noha a korhatár előtti ellátása vélhetően magasabb összegű lenne, mint a szolgálati járandósága).A korhatár előtti ellátás érdekében ugyanis kérvényeznie kellene a szolgálati járandósága megszűnését. A Keny-tv. 17. §-ának (3) bekezdése viszont akként rendelkezik, hogy akinek a korhatár előtti ellátása vagy szolgálati járandósága megszűnt, annak ezt követően sem korhatár előtti ellátás, sem szolgálati járandóság nem állapítható meg, és így az érintett két szék közül a padlóra esne, azaz ellátás nélkül maradna.Visszatérve a szolgálati járandóságra, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától tehát annak csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.E napig azonban a munkavállalót járulékfizetés terheli, és vonatkozik rá a Keny-tv. 11. szakasza szerinti kereseti korlát.A szolgálati járandóság "automatikus" nyugdíjjá válása nem jelenti azonban azt, hogy az ellátást követően szerzett szolgálati idő elveszik az érintett számára.A Keny-tv. 18. §-a értelmében, ha korhatár előtti ellátásban[…]

Részlet a válaszából: […] nem. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos maga választhatja meg a munkavégzés módját, ami történhet akár egyszerűsített munkaviszony formájában is. Bármilyen jogviszonyban történik a munkavégzés, arra mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, hogy az adott jogviszonyra vonatkozó jogszabályok (jelen esetben az Efo-tv. előírásai) betartása minden esetben kötelező akkor is, ha a munkavállaló az adott foglalkoztató tulajdonosa. Ez azt jelenti, hogy például munkaviszonyban vagy egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban kötelező a munkabér fizetés. Amennyiben viszont a vállalkozó társas vállalkozói[…]

Részlet a válaszából: […] a munkajogban szabályozott időbeni korlátozása, mely szerint a jogalap nélküli munkabér-követelés (a munkaviszonnyal összefüggésben álló egyéb követelések az elévülési időn belül érvényesíthetők) visszakövetelhetősége 60 napra szűkül. A munkáltató helyzete kedvező, amennyiben a munkavállaló a munkabérből való munkáltatói levonáshoz hozzájárul. Ebben a tekintetben a hozzájárulás birtokában a jogalap nélküli munkabér levonására a munkavállaló hozzájárulása teremt lehetőséget, és a jogalap nélkül felvett munkabér az érintett munkavállaló beleegyezésével részleteiben 60 napot meghaladóan is levonható.Fontos ugyanakkor az is, hogy a munkáltató nem teheti meg azt jogszerűen, hogy a követelését a munkavállaló hozzájárulása nélkül – csak úgy – a következő havi munkabérből levonja. Ez jogellenes, és munkaügyi bíróság előtt támadható lépés. A munkáltatónak vagy munkaügyi perben, vagy ha a követelés mértéke nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, akkor fizetési felszólítás útján van lehetősége érvényesíteni az igényét.A kérdésbeli esetben további lényeges körülmény, hogy a munkavállaló nem kizárólag jogalap nélküli jövedelemmel, hanem végrehajtás alá vont tartozással is rendelkezik.A jövedelmét terhelő munkabérletiltás következménye, hogy a munkáltató a munkabérletiltás érvényesítése során a Vht. rendelkezéseit és a munkajogi szabályozást szinkronban köteles alkalmazni.A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.A Vht. hivatkozott szakasza értelmében a munkavállaló bruttó jövedelme a letiltás alapjának meghatározása érdekében kizárólag a kötelező érvényű levonási elemekkel csökkenthető, a munkavállaló hozzájárulásán vagy a jogalap nélkül felvett jövedelem következményeként fennálló munkabértartozás leemelésével nem csökkenthető.Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelmét munkabérletiltás terheli, a munkáltató a Vht. rendelkezéseit nem hagyhatja figyelmen kívül. Ha[…]

Részlet a válaszából: […] információval szolgálni.A magyar foglalkoztató a román hatóság által kiállított – a romániai munkavállaló által igényelt – A1-es igazolás révén mentesül Magyarországon a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól.Az adózással kapcsolatos szabályokat a Magyarország és Románia között hatályban lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló törvény tartalmazza (1996. évi XCIX. tv.). Ennek 16. cikke rendelkezik a személyi jövedelemadóról, amelynek értelmében a munkavállaló esetében az adóztatás helye Románia lesz. Azt, hogy ez a gyakorlatban hogyan történik, a román adózási szabályok határozzák meg.A 355/2007. Korm. rendeletben előírt kötelezettség független az adó- és járulékszabályoktól. Az Európai Unió egyik fontos működési elve a munkaerő szabad áramlása. Ez azt jelenti, hogy az EGT-állampolgárok (köztük pl. a román személyek) szabadon vállalhatnak munkát bármely más EGT-országban anélkül, hogy erre bármilyen hatóságtól engedélyt kellene kérniük.A magyar foglalkoztató azonban ebben az esetben is köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatalnál bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását a 355/2007. Korm. rendelet értelmében.A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni.A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza:– a foglalkoztatottak számát, életkorát,= iskolai végzettségét, állampolgárságát,= munkakörének FEOR-számát,– a foglalkoztatási jogviszony formáját,– hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá– arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.A kormányhivatal igazolja[…]