Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...320 000 forint, minimum-járulékalapja 365 500 forint, járulékfizetése 418 500 forint alapján történt. A fenti számításra kérem ismételt tájékoztatását! A szerző válaszol: Olvasónknak igaza van, sajnos mi is (és mellesleg az AEÉ. 2010/10. számában megjelent cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...a házasságianyakönyvi kivonatát; – az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát; – az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatóságiigazolványt. A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek egyebekmellett nyilatkoznia kell arról is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.
Kapcsolódó címkék: