Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] ...Nem kell beszámítani – mivel ezek a juttatások a tételes felsorolásbannem szerepelnek – az étkezési hozzájárulást, valamint a 9 Ft/km munkába járásiköltségtérítést. A hozzátartozóknak adott juttatások sorsáról a 71. § (3)bekezdése rendelkezik. E szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...és a társaság telephelye,székhelye közötti utakra eső kiadás, csak éppen a magánszemélynél ez a juttatásnem minősül adómentes munkába járási költségtérítésnek, ezért a kifizetőt isadó(előleg)levonási, -befizetési, adatszolgáltatási stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.